Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955

1954. december 17., IV. tanácsülés - Az 1954/55 tanév I. félévi vizsgák előkészítése

IV. Az 1954/55 tanév I.félévi vizsgák előkészítése Dékán : jelenti, hogy Gyenge György tanulmányi osztály vezető elvtárs beszámolóját köriratban megküldte /2«sz.melléklet/. Kéri a hozzászólásokat. j Babies : kif ogás-olj a, hogy ismét instrukciókat kapnak a pro­fesszorok a vizsgáztatásra vonatkozóan. Ezt nem tartja helyes­nek, a professzorokra rá kell bizni a vizsgáztatást. Továbbá helyteleníti a "kinyiró kollokvium" kifejezést is. Dékán : nem a professzorok kioktatása volt a célja ennek a be­számolónak, hanem az egyöntetűség kialakítása. Ma már elérkez­tünk ahhoz az időhöz, hogy minden liberalizmust fel kell szá­molni, azonban voltak olyanok is, akik túlzott követelményekkel léptek fel. Fel akarják ezzel hivni a figyelmet, hogy a szakmai tudást megkövetelve, de az adott gazdasági, szociális helyzetet figyelembévévé, lehetőség szerint egyöntetű szempontok alapján kell a vizsgákat lefolytatni. Kazár : a kollokvium rendszer 3 évig szünetelt az egyetemen.A hallgatóság félelméből látszik, hogy ezzel a kératéssel foglalkoz ni kell. Kern arról van szó, hogy liberálisak legyenek a vizsgák, hanem bizonyos fokozatot kell bevezetni, amikor a 2-3 vizs­gáról áttérünk az 5-6 vizsgára. Ha most visszatérünk a régi kollokviumi rendszerre, akkor bizonyos mértékig tekintetbe kell venni, hogy a hallgatók a folyamatos ellenőrzésből most kezde­nek átkerülni abba a rendszerbe, hogy félév végén kell számot adni tanulmányaikról. Ratkóczy; tulajdonképpen kétféle kollokvium van, az egyik szor­galmi, amikor többféléves tárgyról van szó, a másik pedig az egy féléves tárgyak záró vizsgája, ahol másképpen kell kollok- váltatni* Nem látja a módját, hogyan lehet ezt az irányzatot ki­fejezésre juttatni, mert egy féléves tárgyat lezáró„kollokvium mégis súlyosabb kell hogy legyen, mint egy többféléves tárgy kollokviuma. Incze; nem tartja helyesnek, hogy a 2 féléves tárgyaknál, ahol év végen szigorlat van, év közben nincs emmiféle ellenőrzés. Mozsonyi: a vizsgaszabályzat szerint az utóvizsgaidőszak az első félév után február végéig, a második félév után szeptember végéig tart. Ezt a kérdést nem lehet másképpen megoldani, azon­ban a tapasztalat az, hogy a hallgatók, akik utóvizsgára ké­szülnek ^nem járnak előadásokra és ezért semmiféle megtorlásban nincs részük. Kéri, hogy ezen a téren valamilyen komoly lépést tegyenek. Másik probléma, hogy az évismétlőknek azokat a tár­gyakat, amelyekből jelesre, vagy jóra vizsgáztak nem kell hall­gatniuk. Ez azt jelenti, hogy semmibeveszik ezeket a tárgyakat es még azt is elfelejtik amit tudtak belőle. Javasolja, hogy ezt a kérdést valamiképpen, oldják meg. Törő ; a gyakorlati jegy tekintetében nem volna-e helyes a gya- korlat elfogadása, vagy el nem fogadása, miért kell minősíteni, ha ez úgysem^számit bele a tanulmányi előmenetelve. Könnyen le­het ezen a téren igazságtalanul osztályozni, nem megnyugtató ez a mostani nagy gyakorlati létszám mellett. A gyakorlati jegy lényege úgyis az, hogy elfogadják-e vagy sem a gyakorlatot,hogy az illető kollokviumra bocsátható-e vagy sem. Straub : a gyakorlati jegyet most vezetik be, a jövőben akarják felhasználni, Most még eltekintenek attól, hogy beleszámítson

Next

/
Oldalképek
Tartalom