Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955

1954. november 10., III. tanácsülés - A IV. és V. éves orvostanhallgatk nyári kórházi gyakorlatairól jelentés

- 16 ­U része a DISZ munka. Az elmúlt évben a DISZ-Szervezet ujjává- lasztásával messze túlnyomó részben a vezetők a kiváló hallga­tók közül kerültek ki, azonban még százszázalékik ez nincs meg­oldva. A szakmailag kiválÖ elvtársaknak nagyobb mértékben kell vállalni DISZ-munkát, Teljesen apolitikus a kérdést úgy néz­ni, hogy mi kizárólag régirend szerű orvosképzéssel foglalko­zunk és jé ugyanakkor nem tanitjuk meg az ifjúságot a mozgalmi munkában való részvételre. Nem hiszi, hogy ez helyes volna. Haynal: mindenki a maga hajlama szerint végezzen társadalmi munkát, itt sem tartja helyesnek,az uniformizáló tendenciát. Tudomásul kell venni, hogy egyes emberek szeretnek otthon­maradni, vagy moziba menni, vagy-táncolni stb. Mindenki a haj­lama szerint tegye ezt. Inoze: kérdezi, hogy vidéken az összes 'szóbajöhetó helyeken megvan-e a garancia arra, hogy ugyanolyan értékű gyakorlati kiképzést kapnak a hallgatók, mint BP-en? Ez rend-kivül fontos kérdés, meg van-e ez állapitva? ~ Straub; egyetért avval, hogy a társadalmi munkának, mint pl. a közönségszervezés hatalmas jelentősége van, egyetért azzal is, hogy ezt a DISZ munkát orvostanhallgatók végzik és hogy az elosztásnál ezt is figyelembe lehet venni a képzettség mellett - egy jó szervező embernek érdemes odakerülnie, ahol ezzel foglalkozhat .- vagyis akik a DISZ munkában bebizonyítot­ták, hogy jól tudnak szervezni is, előnybe részesülhetnek. Ilyen von tkozásban tehát egyetért azzal, hogy a DISZ kiáll < azok mellett, akik jó társadalmi munkát végeztek, ha jól ta­nulnak. Ha azonban rossz tanuló, bukott, de mikrolemez forga­tót kezel - amit más is tud kezelni - és ezért részesül kivé­teles elbánásban, az nem helyes, az bizalmatlanságot kelt. Hütti : a VI,évesek problémájához megjegyzi, hogy a hallgatók számára az is problémát jelent, hogy akik gyakorlataikat vi­déken fogják végezni, úgy kerülnek-a klinikákra szigorlatra, hogy ott egyáltalában nem, töltöttek gyakorlati időt. Azelőtt bpesti kórházakba voltak elhelyezve, a klinikák instruálták ezeket az intézeteket, tehát a gyakorlati kiképzés az egye­tem ^vezetése alatt folyt a.főorvosokkal együttműködve. Azt a kérdést volna érdemes megnézni, ahogy Incze professzor mondotta, hogy egyértékü-e a vidéki gyakorlat a budapestivel? A gyakorlat azt mutatja, hogy akik csak vidéken voltak gyakor­laton, gynngébb eredményt mutatnak. Javasolja, hogy a gya­korlatokat úgy osszák be, hogy azoknak legalább egy részét klinikán, vagy olyan kórházban végeznék, ahol klinikai ellen­őrzés is van. < Várdai: Hütti elvtárs véleménye szerint a klinikákon jobban biztositva van az oktatás. Véleménye szerint vidéken része­sülnek jobb gyakorlati kiképzésben, nem mintha a vidéki kór­házak megfelelőbbek volnának, hanem jobban hozzájutnak a gya­korlathoz. A nyári gyakorlatok alatt is bebizonyosodott,hogy olyan gyakorlatokat végeztek, amikhez klinikán nem jutnak hozzá. Lehet, hogy vidéken kevésbé tudják megmagyarázni, de mégis úgy lehet igazán megtanulni valamit, ha csinálják,, mégpedig gyakran csinálják. Tehát nem áll az, hogy a budapes­ti klinikákon jobb a gyakorlati kiképzés. Akik Bp-en akarnak maradni, azokat nem ez a szempont vezérli, hanem a végső ká- derezéskor a Budapesten való maradás. Itt látja a nevelés szükségességét. A klinikákon azt a szemléletet kapják a hall­gatók, hogy csak a klinikákon foglalkozhatnak megfelelő \V\K

Next

/
Oldalképek
Tartalom