Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1953-1954
1954. március 24., VI. tanácsülés - Dékáni értekezlet anyagának megvitatása
- 23 Пг jesen tájékozatlanok. Nem kétli, hogy a szövettani eredmények ilyenek, de ezek a többi tárgyak hátrányára szolgálnak. Csatlakozik Kiss professzor megállapításaihoz és kéri, hogy az első két évfolyam oktatásán sürgősen segítsenek. Kiss: visszavonja megállapításából a szövettanra vonatkozó resz't. A helyzet az, hogy szövettanból átmentek, de anatómiai tudás nélkül a szövettani tudás a levegőben lóg, morjahologiai tudás nélkül csak adathalmaz az, amit a vizsgára megtanulnak. Dékán: nem ag^yXAtatja, hogy ez nem igy van, hanem azt, hogy az orvosképzes^alacsony színvonalon volna, mint még nem volt, mert ha rossz+axxBk±x±á*, akkor ez az eredmény azt mutatj.a, hogy rosszul vizsgáztattak. +/a hallgatóság tudása Baló : véleménye szerint a professzornak az előadásában a fontos kérdésekről feltétlenül tájékozódást kell nyújtania. A kórbonctanban az előadás csak úgy volna eredményes, ha mind a 4 óra különböző napokra lenne beosztva. A gyakorlati jegy bevezetését feleslegesnek tartja. A hallgatóság gyakorlati foglalkoztatására vonatkozóan tanrenden kivül javasolja, hogy úgy foglamazzák meg, hogy vizsgák előtt lehetőséget kell nyújtani erre és a tudományos köri tagoknak. De hogy bármilyen gyakorlati munkára bejárhassanak, azt a maga részéről nem tartja helyesnek. A vizsga nyilvános legyen, ez helyes megállapitás. A tanulmányi előmenetel ellenőrzésére nincs más mód' mint a kikérdezés. Nagyon helyesnek tartja az önálló munkára, önálló kutatásra való nevelést, mert ez a múltban megbüetősen el volt hanyagolva. - A káderutánpótlás kérdésében megjegyzi, hogy a hallgatók bizonyos szelekció után jönnek az egyetemre, egy újabb szelekció a tudományos köri tagság, ennek ellenére újból és újból felmerül, hogy ezek közül bizonyos egyének alkalmasak intézeti tagságra, mások nem. Ebből származik azután az, hogy az intézet kádereit elirányit- ják máshová, és ez az utánpótlásban zavarokat okoz. Általáén megjegyzi, hogy bár helyes az oktató-nevélőmunka módszertanának megállapitása, mégis helytelen a túlságos uniformizáló- dásra való törekvés. Kiszely: ^‘örő professzor megbízásából összefoglalja a professzor elvtárs véleményét: о sem tartja helyesnek a gyakorlati jegy bevezetését. Aggályosnak látja az anatómiához való csatolását a biológiának. Az utóvizsgák tekintetében sem világos a tervezet, mert módot ad újabb és újabb vizsgalehetőségekre. Az eddigi gyakorlat szerint korlátlanul jöttek utóvizsgára olyanok is, akikről megállapították, hogy nem alkalmasak egyetemi tanulmányok folytatására. Incze: évek óta csak a felülről kapott oktatási reformokon próbálnak javitani és változtatni. Itt csak egy kiút van, ha végTe^ rábizzák az oktatási reform kialakítását az oktatókra éa a ha liga tó 1er», mint egyedül illetékesekre. A tanácsnak volna jogában véleménye szerint, az oktatási terv elkészítése, mert még azt sem mondhatják, ha felterjesztenék, érdemben el tudná-e valaki birálni azt. Babies ; véleménye szerint ez a tervezet nem képezheti ko- moly megbeszélés tárgyát. Egyetért Rubányi professzor javaslatával, itt valóban rendet kell már teremteni és akármeddig tart is, végre nyugvópontra kell jutni. Ugyancsak csatlakozik Incze professzor javaslatához, hogy az oktatási rend kialakítása az egyetemi tanárok feladata, ők értenek hozzá. A jelen tervezetből az urológia teljesen kimaradt, javasolja, hogy a tárgyat esetleg a gyermekgyógyászathoz kellene csatolni.
