Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1952-1953
1953. június 24., VIII. tanácsülés - Egyetemünk kéthavi (március-áprilisi) jelentése
BUDAPESTI ORVOSTUDOMÁNYT EGYETEM .......______________— /195-------ez. Tárgy : V . л,ш> Hiv. ez. * Melléklet Egészségügyi szervezés ás fertőző betegségek clmü tantárgyak oktatása az 1953/54.tanévben. Az Egészségügyi Minisztérium leiratot intézett a Dékán Elvtárshoz,amelyben kérdést intéz hozzá,hogy az egészségügyi szervezés бз fertőző betegségek oktatását az Egyetem milyen módon fogja végrehajtani. Egyben annak a véleményének ad kifejezést,ho^ e két tantárgy oktatására két uj tanszék megszervezése volna Jqg&^ééges. Az Egyetem dékánja ezzel a kérdéssel kapcsolatos javaslattételre elnökletem alatt bizottságot küldött ki,melynek tagjai Petényi Géza és Haynal Imre professzorok.Mielőtt a bizottság javaslatára rátérnék, szükséges a Tanácsot tájékoztatni arrél,hogy ezek a tárgyak eddig milyen médon szerepeltek az oktatásban. 1./ A fertőző betegségek klinikumának oktatása a Budapesti Orvostudományi Egyetemen eddig is folyt éspedig a gyermekkori fertőző betegségeket a gyermekgyógyászati tanszékeken, a felnőttekét a belgyógyászati tanszékeken oktattdk.A járványtan pedig fél éves tárgy formajábanraz 1952/53-as tanévben annyiban fejlődött tovább,hogy a felnőtt fertőző betegségek oktatására a II.belgyógyászati tanszék kapott megbízást, a járványtan előadása pedig külön kollégium formájában továbbra is a közegész- ségtani tanszék keretében folyt.Az oktatásban résztvevő tanszékek nagy súlyt helyeztek arra,hogy a hallgatók elsajátítsák a fertőző betegségek diagnosztikáját és therápiáját, a járványtanban pedig megtanulják az egyéni és társadalmi védekezés korszerű módszereit mind elméleti mind gyakorlati vonatkozásban. E munka jó elvégzéséhez a tanszékeknek nagy nehézségeket kellett legyőznie. A klinikai tanszékek előtt külön megfelelő nagyságú fertőző osztályok hiányában elsősorban az oktatási beteganyag biztosításának feladata állt.A gyermekgyógyászati tanszékek kisebb vagy részleges fertőző, beteg osztályokat állítottak be, a II.Belklinika pedig részben saját maga állított fel. pl.hepatitis osztályt, másrészt folyamatos kapcsolatot teremtett a László kórház osztályaival.Az Egyetemi Közegészségtani Intézet a járványtan oktatása kapcsán szoros összeköttetést létesített a kerületi egészségügyi osztályok járványügyi/szolgálatával, hogy a gyakorlati oktatást biztosítani tudja /góckutatás,fertőtlenítés./ A külső szervek bevonása és a tanszékek közti távolság nagy és nehéz szervezési feladatokat róttak az egyes szervezési intézményekre, melyeket a tanszéki segédszemélyzet a tanszékek vezetőinek irányításával példamutatóan vállalt ős oldott meg.A tanszékek oktatéi úgy a fertőző betegségek klinikumában,mint a járványtanra vonatkozólag tekintetbe verték az előadási anyag koordinációjának kérdését,mind abból a szempontból, hogy egyes fontos részletek ne maradjanak ki,továbbá abból a szempontból is,hogy fölösleges átfedések elkerülhetők legyenek,végül abból a szempontból,hogy az oktatás szemlélete egységes legyen.A fertőző betegségek és a járványtan oktatásának társadalmi átalakulásunk jelenlegi periódusában különös jelentőséget ad az,hogy a nagy építkezések során uj települések keletkeznek,egyes helyeken ideiglenesen nagy munkástömegek gyűlnek össze, a lakosság munka- és életkörülményei megváltoznak,melyek az eddigi járvány tani sajátosságokat módosíthatják.Uj szempontként felvetődik az is, hogy a zoonózisok /leptospirozis,tularaemia,brucellózis,rickettsiosisok, r%mrnK*mi«twe *«••»*••» л«»«*»™.** •* о**«**»1 for“ 3T H
