Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1951-1952

1952. június 18., XIII. tanácsülés - A II.sz. Belklinikán üresedésben lévő docensi állás betöltése - Tanulmányi ügyek

- 13 akkor egy héten kb 2o elméleti óra van, tehát 4 napon keresztül 3-3 és két napon keresztül 4-4 és ezeknek az óráknak anyagát aznap meg kell tanulni. Ha elfogadják.a 38 órát és a 2 óra kü- lönbözetet az elméleti órákhoz csatolják, akkor ez azt jelenti, hogy hetenként 22 elméleti órájuk lesz, vagyis négy napon keresztül 4-4 és két napon keresztül 3-3.

Issekutz: nem kötelezően kell megemelni az óraszámokat, csak ahol erre szükség van..

Haynal: pontosan meg kell nézni, hogy ez hol kivánatos és csak ahol erre okvetlenül szükség van, ott emeljék az óraszámokat. Tartsák szem előtt a heti 36 órát mint maximális követelményt és ez csak szükség e.setén emeltessék fel, s csak elméleti órákról legyen szó.

Katkóczy: javasolja, hogy napi 4 elméleti óránál több ne legyen.

Magyar; a középiskolákban is napi. 5 óra elmélet van és ahhoz jönnek még a melléktárgyak., gyakorlati órák. Ennek alapján nem tartja soknak, ha az egyetemi oktatás egy órával több.

Törő: az elmúlt félévben hiába volt meghatározva az óraszám, ezeket túllépték a különböző konzultációkkal és bejártak a hallgatók, ami azt mutatja, hogy a rendeletben megadott óraszám kevés.

Haynal: az egész tematikát nem lehet a hallgatóságnak kifejteni, id'ot kell hagyni a diákoknak, hogy olvassanak és tanuljanak. Másrészt nagyon fontos kérdés, hogy a szigorlatok előtt kellő időt kapjanak a tanult anyag rendezésért. Évközben nincs másra idejük, mint legjobb esetben a leadott anyagot követni és ha rögtön van a szigorlat nincs is módjuk mást megtanulni, mint a leadott anyagot, tehát nem helyes a szigorlat menetét túlságosan gyorsítani, hanem meg adni nekik a kellő időt. Az óraszamokra vonatkozóan megjegyzi, hogyha nagy szükség van ár és ez elősegíti az egyetemi oktatást, heti 1-2 órával emeljék meg.

Dékán napi 4 óránál több elméleti előadást tehát a tanács nem tart szükségesnek, ez is csak a szükséges esetekben javasolt, mert óraszámemeléssel jár. Kérdezi, mi a véleménye az ifjúságnak ebben a kérdésben?

Olasz: ahol nincs szükség erre ne emeljék az óraszámot, mert szeretnének otthon egyénileg is tanulni. A hallgatók egy része tanul az előadásokból, de a legnagyobb része jobban tanul otthon, amikor jól feldolgozza az anyagot.

Dékán a rault évi tanrendet úgy állították össze, hogy a délu- tánok teljesen szabadon maradtak. Most 2-3 héttel ezelőtt olvasott egy cikket a Szabad Ifjúságban, amit egy szovjet egyetemi hallgató irt, hogy ők az órők után napi 4-5 órát tanulnak, tanulják azt az anyagot^ amit az egyetemen előadtak nekik. Ha visszaemlékeznek saját medikus elettikre, bizony kell ennyi tanulás, tehát nem szabad arra beállítani magukat a medikusoknak, hogy a gyakorlati órákon meg lehet tanulni az anyagot. Sajnos nem lehet megtanulni, otthon egyénileg kell tanulni. Tehat ha mégis egyes tárgyakból felemelik az óraszámokat, milyen megterhelést jelent ez az ifjúságnak, véleményüket kéri.

Olasz: konkrétan az az állásfoglalásuk, hogy ne emeljék fel az órákat. Az óraszámcsökkentés és a sok szigorlat nagyobb mértékben érinti a felsőbb éve^seket. Olyan szigorlatokat kell rögtön letenniük, amiket a előtt a szigorló hónapok után tettek le, tehát még nagyobb szükségük van az egyéni tanulási időre. Meg lehet csinálni de nagy tiltakozás lesz ellene.