Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1951-1952
1952. június 4., XII. tanácsülés - Rákosi Mátyás elvtárs egyetemünkön történt látogatásáról beszámoló
váratlanul érte az Egyetemet ez a megtisztelő látogatás, mindenki azt mondta el, amit a legközvetlenebbül érzett. Ez a látogatás ép azért* sikerült jól, azért adott hűbb képet Rákosi elvtársnak az Egyetem munkájáról, mert nem volt előre előkészítve* Mindenkinek módjában volt elmondani a fájó problémákat. Pl* hogy foglalkoznak mindazokkal a kuta tusokkal, amiket a Szovjetunióban folytatnak, módjukban van a leírásokat elolvasni,^ de nincs személyes tapasztalatuk. Sajnálják, hogy nem tudnak személyesen kimenni a Szovjetunióban minél többen és minél gyakrabban, hogy az ottani laboratóriumokat meglátogassák ás tapasztalat okát szerezzenek*^Kérte,^hogy .tegyék ezt lehetővé. Rákosi elvtárs felirta ezt magának és úgy érzi, hogy ezzel régi kívánságuk a legjobb lépéssel haladt előre. A nevelés kérdése volt az, amiről sokat tárgyaltak, ügy érzi, hogy sokkal aktívabban kellene foglalkozni ezzel a kérdéssel és ez a kérdés nehezebb, mint az oktatás problémája, A vidéki egyetemeken sokkal jobban összeszokott kollektíva foglalkozik a hallgatókkal, aminek nagyobb is a nevelő hatása. Itt hiányzik ez a lehetőség. Rákosi elvtárs kért erre javaslatot. Nehéz itt konkrét javaslatot adni, de úgy érzi, hogy a nyári pihenj üdülés alatt - az akadémiai tapasztalatok alapján - való együttlét sokkal jobban összeforrasztja az embereket, mintha évekig egy városban élnek és soha nem látják egymást. Azonban az Egyetemnek nincs ilyen helye, ahol üdülésre összejöhetnének. Itt kérdezte azután Rákosi elvtárs az üdülők helyzetét. Harmadik kérdés, amirőlbeszélni szeretne a szakérettségisek kérdése. Helyes volna ha az intézmény, ahol azelőtt dolgozott összeköttetésbe jöhetne a szakérettségis uj vezetőjével a professzorokkal, hoay minden professzor és volt főnök személyes élményt kapjon a szak- rettségizettről. Úgy érzi, ho'y nem tehetett jobb lépést ezekben a problémákban, minthogy ezen az értekezleten felhozta. Rákosi elvtárs minden iránt való érdeklődése rendkívüli hatással volt rá. Rákosi e’lvtárs 3 és fél órán át ült itt közöttük és még ők panaszkodnak, hogy mennyire igénybe vannak véve,^ h’olott Rákosi elvtárs hárem és fél órát tudott szánni az ő problémáik meghalljatására. Dabis; a Diákszálló és a diákélet problémáival foglalkozva kiderült, hogy Rákosi elvtárs a nagy általános távlatok mellett milyen mélyen látja a konkrét kérdéseket. Megkérdezte, hogy mennyibe kerül az ebéd, a reggeli stb., mi van a vacsorával, hogyanjuknak, amikor elmondták neki, hogy ez mennyibe kerül, csodálkozva kérdezte, hogy "honnan veszik a diákok ezt a temérdek pénzt", Haynal professzor felszólalásához csatlakozva annak a véleményének ad kifejezést, hogy a Diákszálló kérdésével újból foglalkozni kell, bár evvel a Dékán, a Pártbizottság még az év elején nagyon komolyan és részletesen foglalkozott, de ez még most is olyan komoly szociális, főként diákellátási probléma, ahol legelőször éppen az ellátási ár ügyét kellene tisztázni és ha lehet csökkenteni. A Rákosi elvtáresal való beszélgetés kapcsán az a h. tározott vélemény alakult ki benne, hogy az Egyetemi Tanács a jövőben legyen sokkal aktívabb a kezdeményezés és a helyesnek tartott véleményeinek keresztülvitele terén, vonatkozzon ez akár az oktatás, akár a kutatás szervezésére, vagy a diákintézmények fejlesztésére. Végül meg kell cmrlékezni az abortusz kérdésről. Az Egyetemnek — és az orvosi karnak meg k^ll vizsgálni ezt a problémát, mert 190.000 élő születésre 60,000 abortusz esik, Rákosi elvtárs- kérdésére Zoltán professzor adott választ és me világította a kérdést több oldalról. Ez a kérdés Rákosi elvtárs szívügye. Kéri, óhajtja, hogy az Egyetem a-
