Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1951-1952
1952. június 4., XII. tanácsülés - Rákosi Mátyás elvtárs egyetemünkön történt látogatásáról beszámoló
11 ab ;an mutatkozik meg, hogy milyen állást foglal el, hogyan alkalmazza a tanultakat konkrét helyzetben. Itt mindjárt mutatkozik egy komoly hiány, amiről reméli, hogy egyre -kisebb ie kisebb lesz. Pl, a honvédséggel kapcsolatosan nagyon jól kijöttek ezek a problémák a haza- fiság kérdésében. A régi és mai honvédség között minőségi különbség van, volt-e régen pl. tudományos konferencia a honvédségnél? Nem. A Szovjetunióban a leningrádi Katonai Orvosi Akadémia egyike a legelőkelőbb tudományos intézeteknek, melynek pl. tábornoki rangban. Pavlov volt tagja, a katona orvosi pálya ma egészen más, nemcsak csapatszolgálat t Keinem ennél sokkal több, nálunk is egészen magas tudományos lehetőségei lesznek. Másik kérdés a hiányosságokhoz és hibákhoz való viszony, a kritika, ami néha he^es és jogos jelenlegi fejlődésünk különböző hiányosságaival szemben. Meg kell nézni azonban, hogy milyen különböző módokon nyilvánulhat meg ez a kritika. Elmond egy példát arra vonatkozóan, hogy egyéni, mégha jogos sérelem esetén som lehet általános érvényű kritikát gyakorolni pl. a bérezés kérdésében, mert amikor 1946-ban 40 orvosa közül a klinikán 7-nek volt csak fizetése, ma az országban egyetlen tanársegéd, egyetlen gyakornok sincs dijtairn állásban* Rákosi elvtársnak nem kellett idejönnie, hogy az egyetem problémáiról tudomást szerezzen, ő ezeket a kérdéseket konkrétan ismeri és tudja, hogy más szakmában is vannak ilyen problémák. Maga részéről tudja, hogy ezzel a kérdéssel komoly helyen foglalkoznak. Az Ötéves terv nagy beruházások megvalósítását tűzte célul, az üzemek, gyárak, termelőszövetkezetek fejlesztését, ezek azonban ma még csak a beruházás vonalán jelentkeznek ás csak ezután fognak belekapcsolódni a termelésbe. Akkor a termelés ugrásszerűen fog emelkedni es ezzel együtt a dolgozók életszínvonala is, tehát az egyetemi fizetések is emelkedni fognak, azonban senniesetre sem mehet bele a kormányzat egy inflátlós politikába, hogy akkor emelje a fizetéseket, amikor a termelés még nem tart vel« lépést. Itt is kitűnik, hogy a politikai fejlődés nemcsak az ideológiai^okt tásban nyilvánul meg, hanem abban, amikor valaki akkor is magáévá tesz bizonyos intézkedéseket, ha rögtön nem is érti meg — utal itt a nov.3o.-i ár- és bérrendezésre - de bitalommal van a Párt iránt.-Az az igazi pártosság, amikor valaki meg van győződve róla, hogy a Párt semmit Sem csinálhat alapos meggondolás nélkül. •«•nnak illusztrálására, hogy mit jelent Rákosi elvtárs látogatása és hogy a problémákat feljegyezte, elmondja, hogy kislánya egy alkalommal játszótér létesítését kérte Rákosi elvtársiéi. Kérése bizonyos idő múltán teljesült, amikor nem is gondoltak az összefüggésre, Egy alkalommal, amikor kihallgatáson volt Rákosi elvtársnál, annak ^befejezés után megkérdezte Rákosi elvtárs, hogy "a maga gyereke miért nem köszöni meg nekem a játszóteret?" Ez egy kis példa arra, hogy Rákosi elvtárs nencaak, hogy leljegyzi a kérelmeket, panaszokat, hanem még azt sem felejti el, hogy az elintézésről az illető tudomással b ir-e? Babies: többször volt alkalma Rákosi elvtárssal beszélni és élvezni azi a sokoldalú kultúrát, ami minden mondatában megnyilvánul. Igaza van Rusznyák elvtirsnak, hogy Rákosi elvtárs nemcsak érdeklődik, de min’ént meg is jegyez ás annak mindig eredménye van. Ezt igazolja az is, hogy a szombati értekezlet után telefonhoz kérette valami ügyben és újból érdeklődött egyetemi életünk után és hozzátette, ho§y jó benyomással távozott ás úgy vélte, hogy a jelenlévők is jó névén vették a látogatást. Radndt: Rákosi elvtárs kérdéseket tett fel és amikor válaszolt ezek- re' kiderült, hogy igen jól ismeri ezeket a kérdésüket. Úgy gondolta, hogy amikor a nokérdásrol volt szó, hozzá fog szólni, nem annyira a
