Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1951-1952

1951. november 22., VI. tanácsülés - Kádernevelés kérdése az egyetemen

ü- 12 a kutatás, csak a tanítás, mert a kutatásnak nem látják elismerését, akkor a kutatás el fog sorvadni.

Balogh: Mindnyájuknak tulajdonképen pedagógusoknak k-ellene lenniok, azonban csak azzá válnak egyesek véletlenül és nem céltudatosan* Pl. jegyzetből magas szellemiség nem nevelhető ki, ez alacsonyrendü kényszermegoldás, átmenetileg fenntartható, de mindig csak kényszerből. Ami a jegyzetelést illeti a hallgatóság különböző képességű, egyik audátáv, másik vizuális. - ők megkérdezték a körorvoakat, akik azt mondották, hogy a fogászati munka tetemes részét, mintegy 30-40 $-át, teszi ki orvosi tevékenységüknek.

Csatlakozik Issekutz professzor szavaihoz, hogy a tanítás, gyógyítás és tudományos kérdéseket összeségükben bírálják el, akkor, amikor a klinikák feladatairól van szó.

G-ömöri; a káderkérdés problémájához megjegyzi, hogy -egyéb helyen hangzott el olyan kijelentés, hogy az egyetemre csak megfelelő kádert engedhetnek, azonban az ösztöndíjas állásokat nem tudják betölteni. Természetesen ellenségeket, szakmailag nullákat nem engedhetnek be. Azonban ha a Pártbizottság azt mondja valakiről, hogy megfelel, a minisztérium fogadja el. Pl. az I.Belklinikán egy gyakornoknak 25-3o betege van, az ott lévő szakmailag jók nem fejlődhetnek és nincs klinikai továbbfejlődés, mert a szakmailag nem egészen kiválóak nem jöhetnek az egyetemre. Ezért javasolja, hogy akiket a professzorok szakmailag megfelelőeknek tartanak, azt a minisz- -terium hagyja jóvá.

jegyzetkérdéshezí maga részéről kötelezőnek tartja a jegyzetelést. Oka, hogy tankönyv nincs, jegyzet még nem jelent meg. Amióta megköveteli a jegyzetelést a nivó emelkedett. Természetesen a hallgatók néha borzalmas dolgokat írnak, de ő átnézeti a jegyzeteket. Igaza van Söjtö.ri elvtársnak, hogy a jegyzetelés nem döntő követelmény, de mégis figyelembe kell venni. Hiba, hogy egyes tárgyakból még nem jött le az előadási terv, kéri a minisztériumot, hogy minél hamarabb küldje le. Bálint és Haynal prof es szór o.kat kicsit optimistáknak tartja a hallgatók előmenetelének elbírálásánál. Legalább 2o-3o jö-ra becsüli azokat, akik nem felelnek meg. Rossz eredményeket Ígér erre a félévre.

A fegyelmi bizottságokra vonatkozóan Haynal professzor azon szavaihoz kapcsolódva, hogy a fiatalság kegyetlenebb, mint a felnőttek, megjegyzi, hogy a diákság nagyon rendesen, nagyon nyugodtan viselkedett ezeken a tárgyalásokon. Sokszor ők magyarázták meg a tanárnak a másik diák mentalitását.

Nyirő: a .jegyzetelés kérdésében csatlakozik Ratkóczy professzor szavaihoz, hogy kétféle jegyzetelés van. Az előadás alatt való jegyzetelésnél nem lehet túlságos követelményeket előírni,mert nem" egyforma típusúak a hallgatók és kétségtelen,^hogy a^jegy- zetelessel egészen súlyos hibákat követhetnek el és kérdés, hogy a nagyszámú hallgatóság jegyzeteit a tanszemélyzet át tudja-e nézni? Ennél sokkal fontosabbnak tartja azt a jegyzetelést, amit a hallgató otthon készít tanulmányai közben.

A kádemevelés kérdésében csatlakozik azokhoz a véleményekhez, amelyek több lehetőséget kérnek arra, hogy a professzor véleménye meghallgattassék. A szigorlók között néhány egészen kitűnő volt es ő kért is ezekből a klinikájára, de nem kapta meg őket.