Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1951-1952

1951. november 22., VI. tanácsülés - Kádernevelés kérdése az egyetemen

11 ­(si Jelenleg az az eset áll fenn, hogy ha a professzor megálla­pít ja ^valakiről, hogy nem való az egyetemre és ennek értelmé­ben háromszor is elbuktatja,'mégis egy hét múlva újra kiirják vizsgára. így a professzor nevelő munkája is át van huzva és a^hallgatóság azt nem^veszi komolyan. Nem akarja érinteni a dékán vezető funkcióját, de minden professzor köbölje erre vo­natkozó véleményét a dékánnal. Petényi: úgy. véli, hogy a medikus képzésben rendkívül sok a formalizmus. Ez vezethet tanulmányi eredményekhez, de hogy milyen orvosok lesznek .ezekből az egy másik kérdés. Ha a bete­gek véleményét kérdezik, akk.or egészen másképpen kellett volna lemorzsolódniok a hallgatóknak. Ha rossz orvosokat engednek ki az életbe, ez gazdaságilag is rendkívül nagy kárt okoz - mint ezt több cikkben is olvadható - pl. helytelen diagnózissal küldenek üdülni betegeket, felesleges vizsgálatokat csináltat­nak stb. Hogy mennyire fognak a hallgatók mint orvosok meg­felelni, ezt nem a lemorzsolódás kiszámítása dönti el. Hogy ' milyen módon történjék a helyes orvosképzés, ahhoz meg kellene kérdezni a gyakorló orvosokat, akik vidéken dolgoznak, hogy mi az amit szükséges tanitani, mik a hiányosságok. Rendkivül ta­nulságos volna egy ilyen megkérdezés. Azonkivül meg kellene kérdezni a pedagógusokat, hcgyan lehet jól tanit-ani. - Ami a jegyzetelés kérdését illeti, jegyzetből is lehet jól. tanulni, ez Wly-e« álláspontja a minisztériumnak. De nem ilyen az a jegyzet, amit a medikus maga készít. Ha ezeket a hivata­los jegyzetekkel, vagy tankönyvekkel összemérjük, a saját jegyzet nem megfelelő. A hallgatóság jusson több tankönyvhöz. Ratkóczy: kétféle jegyzetelésről lehet szó; az előadások alatt történő jegyzetelésről és az otthon tanulás közben ké­szített jegyzetekről. Az előadáson való jegyzetelésre nem le­het senkit- kényszerinteni. Ha az illető tantárgyból jó könyv van, az előadáson felesleges a jegyzetelés. Az otthon tanulás közben készitett jegyzetet maga részéről hasznosnak tartja, ez összefoglalása annak, amit a medikus tanult, amit a vizsgára való készülésnél, jól fel tud használni. Erre rábeszélné a hallgatókat, hogy kivonatokat készitsenek a tankönyvből, de kényszeriteni nem lehet. Issekutz; Az Eü.Miniszteriumtól jövő rendeletek a tudományos és kutató munkával nem foglalkoznak. Az egyetemnek nemcsak az oktatás a feladata és a klinikáknak a gyógyitás. Szűk prakti- cizmus fejlődik ki, amit különösen a gazdasági igazgatóság munkáján lehet látni, mert el^re elzárkóznak minden olyan igény­től, ami tudományos munkával függ össze.^Súlyos veszélyt je­lent ez, látta a legutóbbi munkafelajánlásokkor is. A tudo­mányos munka teljesen háttérbe szorul, a december 21-i fel­ajánlásoknál a tudományos felajánlásokat szinte kifogásolták, megkérdezték, hogy ez-e az intézet szűk keresztmetszete? ők a tudományos munkát épolyan fontosnak tartják, mert aki nem kutat, nem is tud tanitani, mert annak egészen szűk keretek között mozog a munkája. A műszaki tudományok terén nagy számmal vannak kutató inté­zetek egyes problémák megoldására, az orvosi tudomány terén ma még ilyen nincs, a tudományos problémák megoldása 9o $-ban az egyetem vállain nyugszik. Ha azt látják, hogy nem fontos

Next

/
Oldalképek
Tartalom