Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1951-1952
1951. november 22., VI. tanácsülés - Kádernevelés kérdése az egyetemen
csolni a politikai munkával, politikailag kell alátámasztani a fegyelmi ügyeket, hogy nevelő hatásuk legyen, de ez csak úgy érhető el, ha a politikai munkát követi a cselekvés. Haynal:ugy véli, hog^ a hallgatók fegyelme jobb, mint ahogy ebből az értekezletből látni. Az V.éven a belgyógyászaton nagyon kevés hiányzás van. Ami a jegyzetelést illeti, úgy vette ki az elhangzottakból, mintha az kötelező volna. Tárgyalták már ezt a kérdést éa leszögezték, hogy a jegyzetelés nem minden tárgyból és nem mindenki számára kötelező. Tantárgyanként más és más a jegyzetelés lehetősége, pl. a theoretikus tárgyaknál nagyon könnyen lehet -jegyzetelni és helyes is. Klinikai tárgyaknál ez sokkal nehezebb. Azonban pl. ha klinikai belgyógyászatot adnak elő, ahol főleg az orvosi gondolkodást kell bemutatni, olyan értelemben vett jegyzetelés, mint eg^ matematikai, vagy jogi előadáson, nem lehetséges, sőt nem is kívánatos. Véleménye szerint elegendő, ha a hallgató párjtf pontot jegyez fel magának. Felveti a kérdést, hogy a fegyelmi bizottságok felállítására vonatkozóan nincs-e kötelező rendszabály?A fegyelmi bizottság összetételére vonatkozóan annak a véleményének ad kifejezést, hogy döntő súlyban professzorokból kellene állnia, mert a fiatalság sokkal kegyetlenebb, szigorúbb, mint a felnőttek. Javasolja, hogy ne a tanártestületen kivül álló emberek döntsenek a hallgatók sorsáról, hanem döjtő többségben a tanárok legyenek képviselve a bizottságban. ' Tanulmányi kérdésekben nem érvényesül elégge egyetemünkön az egyetemi szabályzat szelleme, hogy kellő idő álljon a tanulás és olvasás rendelkezésére. Bár a tanrendben főleg csak~a délelőttök vannak elfoglalva, de facto a délutánok sem szabadok, mindegy hogy milyen ciman. Ez az oka annak, hogy nincs kiváló hallgató, mert nincs a hallgatóknak idejük, hogy elmélyedjenek és hogy egynéhány lényeges gyakorlaton kivül szakmájukkal foglalkozzanak. Mindenesetre sok hallgatónak szüksége van arra, hogy másokkal tanuljon együtt, azonban tanulópároknak ez a túlságos forszirozása nem helyes, mert ez a délutáni időt veszi igénybe. Ez nem szól a csoportos és páros tanulás ellen, mert hiszen az emberi szolidaritás is arra kötelez, hogy segítsenek azokon, akik elmaradtak, de ne vigyék túlzásba, hogy a hallgatóság egy részének tanulási lehetőségeit meg ne nehezítsek. Straub: a referátumnak a tanszemélyzettel való foglalkozásról szóló része nagyon időszerű volt, megkönnyíti leendő szakemberek kiképzését. Az intézetekben ez komoly idő és energia befektetését jelenti. A dolog szervezetlensége miatt nehezen indult meg, november közepén jöttek meg csak az uj intézeti tagok, mert a felvételük addig húzódott. Felveti a kérdést, hogy az utánpótlás kinevelésénél az experimentális tárgyaknál ez anyagot és előkészületet igényel.Emikor ilyen irányú kérésüket előterjesztette a gazdasági igazgató felé a jövő évi költségvetésre, azt a választ kapta, hogy erről szó sem lehet. Ezt a kérdést jóval komolyabban kell felfogni. Hivatkozik arra a régebbi dékáni rendelkezésre,mely szerint ha valaki elbukik, arról jelentést kell adni^pár sorban, hogy miért bukott el az illető. Javasolja - legalábbis az I.II. évfolyamra vonatkozóan — hogy ehelyett inkább azt jelentsék, hogy az illetőt utasitsák-e vizsgaismétlésre, vagy évismétlésre, vagy egyáltalában nem alkalmas orvosi tanulmányok folytatására.
