Erdészeti és Faipari Egyetem - tanszéki értekezletek, 1960-1961
1961. február 6., Növénytani Tanszék
Jegyi; ő k ö n y v Felvétetett Sopronban az Erdőmérnöki Főiskola Növénytani Tanszékén 1961, február 6.-án. Jelen vannak: Dr.Pántos György tanszékv.e.docans, Dr.Szendrey István tanszékv.e.docens, Dr.Nemky Ernő tanszékv.e.tanár, Gencsi László e, adj,, Vancsura Rudolf e.adj., Paprika Antalné e.tanársegéd. Tárgy: Á felsőoktatási intézmények tananyagának és oktatási módszereinek korszerűsítése keretében a Növénytani Tanszék ezlrányu feladatainak megvitatása. Tárgyalás: Az értekezlet az erdőmérnöki képzés célját az alábbiak szerint fogalmazza meg és fogadja el: Olyan kommunista szakember képzése, aki úgy a fejlődő erdőgazdaság vezetéséhez, mint az erdészeti tudományok korszerű műveléséhez megfelelő alapokkal rendelkezik. A Tanszék által oktatandó tantárgyak és azok tananyaga a következő: Általános Növénytan: heti 3 óra előadás és 3 óra gyakorlat I.félév Ennek keretében megismerkednek a hallgatók az élővilág egységének, a sejtnek felépítésével, tartalmi részeivel, élő és élettelen alkotórészeivel, a sejtek keletkezésével és fejlődésévelj a növényi szövetekkel, feladataikkalj felépítésükkel és működésükkel; a növény vegetativ szerveinek anatómiai felépítésével, a fás növények másodlagos vastagodásával, ezen jelenségeknek a történelmi fejlődés folyamán való kialakulásával, a fás növények anatómiai sajátosságaival; a továbbiakban megismerik a növények vegetativ szerveinek külső és változatos alakulását, ezeknek fejlődéstörténetét és a növények leírásához szükséges alapvető fogalmakat; végül a növények szaporodásával kapcsolatban ismertetjük a szaporodás módjait, a szaporodás szerveit, a szaporodásban jelentkező fejlődést, a szaporodás eredményeként létrejött termések és magvak felépítését, osztályozását és anatómiai, valamint morfológiai sajátosságaikat.Gyakorlatok az előadást szemléltetik. Ökológiai Növényélettan: heti 3 ó előad, és 2 ó gyak. II.félév Az előadások keretében foglalkozunk az anyag szerveződésével, az elemi részektől a sejtes szerveződésig, az élet fogalmazásával, a környezettel való kapcsolattal, mint az élőt jellemző sajátossággal; az élővilág egységének a sejtnek szerkezetével, működésével, viz- és tápanyagfelvételével; a növények anyagforgalmának keretében megismerkednek a hallgatók a viz jelentőségével, a növény vízgazdálkodásával, a növény és viz kölcsön kapcsolataival fejlődése folyamán, a növények szénasszimilációjával a fotoszintézissel, a nitrogén és ásványi anyagok asszimilációjával, a növények légzésével és a növények heterotrof táplálkozásával; foglalkozunk a növény életműködésében legnagyobb jelentőségű, nagpr aktivitású anyagokkal - enzimek, hormonok, vitaminok - ezek szerepével az anyagforgalomban, a növekedés és fejlődés anyag- forgalmával; részletesen tárgyaljuk a növények növekedési és fejlődési jelenségeit, a közöttük lévő különbséget és a folyamatok szakaszaitj tárgyaljuk a növények ingerlékenységét, mozgását, a kiváltó okokat és ezeknek anyagi oldalait; a szaporodás és szaporítás élettanában kitérünk az Általános Növénytanban megismert szaporodási folyamatok élettani vonatkozásaira^ az erdészetileg jelentős dugványozás élettani folyamataiba^, az oltás élettanaira^ és ennek a vegetativ hibridizációval kapcsolatos feltételeire^ és örökléstani vonatkozásaira^t végül előadjuk az örökléstan alapvető elméleti ismereteit, annak mai, mi- csurini értelmezésével alátámasztva. Az egyes életjelenségekkel kapcsolatban tárgyaljuk a legfontosabb környezeti tényezők hatását és
