A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1932-1933 (15481)
Beszámoló a M. kir. Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola 1932/33. tanévi működéséről
12 és gazdasági épületek tervezését és építését, a híd-, viz- és útépítési munkálatokat, maga tervezi a különféle erdei szállítóberendezéseket, a fűrésztelepeket s egyéb faipari (esetleg vegyi) berendezéseket. Lehetetlen csak elképzelni is, hogy az erdőbirtokos minden ilyen műszaki munkához külön állandó szakértőt alkal mázzon, vagy akár esetről-esetre ilyeneket hívjon meg. Ma még beláthatatlan távolban vannak azok az idők, amikor az ilyen értelmű differenciálódás általános lesz. Természetes, hogy túltengenie a műszaki résznek a gazdasági ismeretek tulajdonképeni szakanyagának a rovására nem szabad. Erre azonban vigyázunk is és igyekszünk az egészséges egyensúlyi helyzetei fenntartani Eddig ez mindig sikerült is. Az a terv, hogy a bányászati ágazat a műegyetemhez csa- toltassék s hogy a közgazdasági egyetem mezőgazdasági szakán erdészeti tárgyú előadások is tartassanak, a mai helyzet lényeges változását jelentené. A műegyetemen hallgatóink az előkészítő tantárgyakat más mérnöki szakok hallgatóival együtt hallgatnák. Ennek volnának bizonyos hátrányai. Míg ma az előkészítő tárgyak anyaga teljesen a főiskolánkon képviselt szakok igényeihez alkalmazkodik, a műegyetemen erről alig lehetne szó, mert hiszen ennek a nagy szervezetnek a keretében a mi aránylag kis létszámú szakjaink különleges kívánalmait aligha lehetne megfelelően honorálni. Ebben a tekintetben a mi főiskolánk jelenlegi tananyagbeosztása, mint hosszas fejlődés és folytonos alkalmazkodás eredménye, feltétlenül jobban megfelel a követelményeknek. De bizonyos meggondolásokra ad okot az erdészeti szakoktatás tervezett bifurkációja is. Nem tudjuk ugyan, hogyan értendő az erdészeti tárgyaknak a közgazdasági szak keretében való előadása, de nyilvánvalóan úgy, hogy a tervezet szerint a jövőben Budapesten is lehetséges lesz az erdőmérnöki tanulmányok elvégzése. Sőt tekintettel arra, hogy Nagyméltóságod elgondolása szerint a jövőben csak egyetemi intézmények lesznek feljogosítva a legmagasabb tudományos fokozatok megadására, a Sopronban hagyandó erdészeti főiskola másodrendű intézménnyé fog visszafejlődni. Kérdés, szükség van e a mai viszonyok közt erre az elkülönítésre ? Belátom, hogy erre a kérdésre nehéz megfelelni, mert hiszen a helyzet jövőbeli alakulását és a szóbanforgó reformok
