A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1925-1926 (S-160/1982)
A m. kir. bányamérnöki és erdőmérnöki főiskola múltja és jelene
18 3. „A magyar államnak a trianoni akta következtébe i bánya- és erdőva gyonban szenvedett veszteségei és az ennek folytán főiskolánkra há ruló újabb feladatok s végzett tudományos munka". államrendőrségnél üzemen kívül álló 80 és 60 lóerős Diesel-gépeket, dynamókkal s egyéb tartozékokkal gratis adta tulajdonunkba; — Sopron város előnyös haszonbérleti feltételek mellett 6896 hold vadászterületet és 3336 hold tanulmányi erdőt juttatott kezünkre; — a hazai bánya- és kohóvállalatok, valamint a nagyobb erdőbirtokosok tetemes készpénzáldozata és különböző üzemberendezési tárgyakból álló ingyenes adományai lehetővé tették elvesztett fölszerelésünk bizonyos fokú pótlását. — E lelkes pártolásnak köszönhetjük, hogy habár szerény keretek között, — de dolgozhatunk és sikerrel taníthatjuk ifjúságunkat. Persze még nagyon sok a reintegrálni való, — különösen, ha megfontoljuk, hogy a trianoni akta folytán, a természeti kincseivel együtt harmadára olvadt Csonka-Magyarország, — kultúrális és anyagi élete régi színvonalának biztosítása végett, — a fenmaradt nemzeti vagyon lehető legbelterjesebb gyümölcsözte- tése mellett, a termelés egészen új és érintetlen forrásainak megnyitására van utalva; — ami modern, — hogy ne mondjuk — merész szellemű szakemberek kiképzését s így szükségképen a modern igényeknek megfelelően berendezett főiskolákat tételez fel. Speciális szempontunkból talán elég felemlítenünk, hogy évi 3500 kgr. arany-, évi 12.000 kgr. ezüst-, 105.000 mázsányi rézérc-, évi 1330 métermázsa horgany-, 114,000 métermázsa antimon-, 117.000 métermázsa mangánérc-, egy millió mázsa felüli kén- kovand- és évi 2.5 millió métermázsa konyhasótermelésünk oly földrajzi helyekhez kapcsolódott, ahol ma idegen államok zászlója lobog; a 12 millió métermázsa vasércet termelő vidékeinknek csak két millió métermázsa termelő hányada maradt meg és a vastermelés 3.9 millió mennyiségéből csak 1.2 millió került ki azokról a telepekről, melyek ma is magyar uralom alatt állanak; — szerencsésebb a helyzet a feketeszén és a barnaszén bányászata terén, mert előbbinek évi 10.97 miilói métermázsa termeléséből 72.8%, utóbbinak 70.4%-ka a mai országos határok közé esett. — Az erdőterületben mutatkozó veszteségünk megdöbbentő percenttel tárja szemünk elé, hogy a békeszerződés megalkotói a köz- gazdasági viszonyok alapos mérlegelése nélkül egyszerűen geometriai szerkesztést vittek véghez, amikor Csonka-Magyarország határait a büntetés célzatával, de hangsúlyozott intenciójuk szerint, a fennmaradó rész életképességéhez mérten akarták megállapítani; —
