A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1925-1926 (S-160/1982)
A m. kir. bányamérnöki és erdőmérnöki főiskola múltja és jelene
tett nagy és vegyes üzem jellegét öltötte fel; az ipari központosítás az egész vonalon érvényesül. A magán- vállalkozás jelentőségét illusztrálja például az 1914. évi statisztika, mely szerint tárgyi évben a bánya- és kohótermékek összesen 197,913.312 koronányi értékéből a kincstárra csak 55,491.146 korona, tehát 28%, sőt, ha a kősóbányászatot, mint állami monopóliumot kirekesztjük, csupán 13% esett, — a többi 87% a privát üzemek produktuma volt. Az okszerű erdészet hasonló méretű lépésekkel iparkodott a maga speciális érdekeinek és termelékenységének feltételeit megalapozni és tartalmassá tenni; — az 1879: XXXI. t.-c. a kötött forgalmú erdő- birtokra kimondja a hatósági jóváhagyás alá terjesztendő üzemtervek kötelező készítését és kvalifikált erdészeti személyzet alkalmazását; az 1898: XIX: t.-c. pedig a most említett erdők egy részének feltétlen, más részének arra az esetre szóló állami kezelésbe való adását rendeli el, ha a birtok jövedelme külön erdőtiszt tartását el nem bírja. Ilyen intézkedésekkel sikerült a múlt század 50—60-as éveiben az úrbéri erdők kiosztása nyomán nagy arányokban megindúlt devosztációnak útját állani s a kitermelést észszerű korlátok közé szorítva, nemcsak a meglévő faállományt a birtokosok könnyelműsége és a spekuláló tőke kapzsiságával szemben megtartani, de azt új ültetésekkel gyarapítani is, úgy, hogy Nagymagyaror- szág erdőterülete nem kevesebb mint 12,642.000 holdat tett ki. A haladás ez örvendetes elánja végeredményben a főiskola padjain kapta a felhajtó erőt; a tanítómesterek buzdító szelleme és átplántált tudása gyümölcsözte a kiképzettek szakavatott és lelkiismeretes munkájában az eredményt. — Felejthetetlen nevek a tanítványok emlékezetében, de a tudomány törtéhetében is: Farbaky István, Dr. Schenek István, Herrmann Emil, Fekete Lajos, Vadas Jenő és annyi más ... — Farbaky, rokonlelkü kollégájával, Schenekkel együtt már a múlt század 70-es éveiben egy világító gázt fejlesztő készüléket szerkesztett, majd a 80-as évek elején a Faure-féle gondolat alapján megkonstruálják a róluk elnevezett előnyös hatású akkumulátort, mely Európa összes államaiban szabadalmaztatott; egyébként az akkumulátorokról irt közös munkájukat a Magyar Tudományos Akadémia a Marczi- bányadíjjal jutalmazta. — Méltóképen sorakozik hozzájuk Herrmann Emil, akit a telített és túlhevített gő-
