A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1925-1926 (S-160/1982)
A m. kir. bányamérnöki és erdőmérnöki főiskola múltja és jelene
16 zök, a gázok thermodynamikája, valamint a szilárdságtan és mechanika terén végzett széleskörű kutatásai és önálló megállapításai révén Grashof, Zeuner, Bach, FöppI és Fischer mellett egyenrangú társképen emlegetnek. Egyidöben dolgozik a főiskolán Fekete Lajos, a vaskoronarend lovagja és a Magyar Tudományos Akadémia tagja, kinek lankadatlan buzgalmát különösen az erdei fák földrajzi elterjedéséről az állam által segítségére rendelt Blattnyval együtt megirt, e nemben páratlan irodalmi alkotása hirdeti és Vadas Jenő, a magyar erdészeti kísérleti ügy úttörője és az erdészeti kísérleti állomások nemzetközi szövetségének egyhangúlag megválasztott elnöke. Miként a tanárok közül, úgy a tanítványok sorából is nehéz kiválogatni azt a néhány primus-t inter pares, akiknek felemlítését ez a szűkre szabott ismertetés megengedi; — de bizonnyal nem fognak igazságtalansággal vádolni, ha emlékeztetek a mélyfúrási technika atyamesterére; Zsigmondy Vilmosra; — az ásványtan és geológia európai szaktekintélyeire: Szabó Józsefre és Böck Jánosra; az első mint a budapesti tudományegyetem rendes tanára, az utóbbi mint a magyar földtani intézet igazgatója fejezte be tudományos sikerekben gazdag életét. Sokan a. legjelesebbek közül — Istennek hála! — ma is aktív szolgálatban állanak, vagy a nyugalomba vonulás őszi fénye mellett élvezik kartársaik és a szakközönség változatlan tiszteletét. 1. „A főiskola működőié a világháború alatt ás menekülése a trianoni akta folytán elcsatolt Selmecbányáról Sopronba; veszteségei felcserélésben“. A 150 éves főiskola felett elviharzik az 1914-ben kitört világháború — a hallgatók valamennyien a haza védelmére sietnek s csak felváltott csoportokban rövid kurzusokra jönnek vissza a harctérről, hogy jövendő polgári foglalkozásuk termékenységének elméleti alaprajzát lelkűkbe fogadják. Válságos idők, de nem a legszomorúabbak; — hiszen az ellenséges államokban sem volt máskép ... Sorsuk, miként hazájuk és vele az Alma Maternek végzete a békeaktával éri el a tragédia beteljesülését. Selmecbánya idegen hatalom alá kerül s a főiskolának, mint magyar intézménynek, a megcsonkított Magyarország határai között kell keresnie új otthonát. Sopron városát illeti az érdem és részünkről a köszönet, hogy az ősi fészkéből kiűzött bányamérnöki V. A főiskola sorsa a világháború kitörése óta.
