A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1925-1926 (S-160/1982)

A m. kir. bányamérnöki és erdőmérnöki főiskola múltja és jelene

16 zök, a gázok thermodynamikája, valamint a szilárd­ságtan és mechanika terén végzett széleskörű kutatá­sai és önálló megállapításai révén Grashof, Zeuner, Bach, FöppI és Fischer mellett egyenrangú társképen emlegetnek. Egyidöben dolgozik a főiskolán Fekete Lajos, a vaskoronarend lovagja és a Magyar Tudomá­nyos Akadémia tagja, kinek lankadatlan buzgalmát különösen az erdei fák földrajzi elterjedéséről az ál­lam által segítségére rendelt Blattnyval együtt megirt, e nemben páratlan irodalmi alkotása hirdeti és Vadas Jenő, a magyar erdészeti kísérleti ügy úttörője és az erdészeti kísérleti állomások nemzetközi szövetségé­nek egyhangúlag megválasztott elnöke. Miként a tanárok közül, úgy a tanítványok sorá­ból is nehéz kiválogatni azt a néhány primus-t inter pares, akiknek felemlítését ez a szűkre szabott ismer­tetés megengedi; — de bizonnyal nem fognak igazság­talansággal vádolni, ha emlékeztetek a mélyfúrási technika atyamesterére; Zsigmondy Vilmosra; — az ásványtan és geológia európai szaktekintélyeire: Szabó Józsefre és Böck Jánosra; az első mint a budapesti tu­dományegyetem rendes tanára, az utóbbi mint a ma­gyar földtani intézet igazgatója fejezte be tudomá­nyos sikerekben gazdag életét. Sokan a. legjelesebbek közül — Istennek hála! — ma is aktív szolgálatban állanak, vagy a nyugalomba vonulás őszi fénye mel­lett élvezik kartársaik és a szakközönség változatlan tiszteletét. 1. „A főis­kola műkö­dőié a világ­háború alatt ás menekü­lése a tria­noni akta folytán el­csatolt Sel­mecbányá­ról Sopron­ba; veszte­ségei felcse­rélésben“. A 150 éves főiskola felett elviharzik az 1914-ben kitört világháború — a hallgatók valamennyien a haza védelmére sietnek s csak felváltott csoportokban rövid kurzusokra jönnek vissza a harctérről, hogy jö­vendő polgári foglalkozásuk termékenységének elmé­leti alaprajzát lelkűkbe fogadják. Válságos idők, de nem a legszomorúabbak; — hiszen az ellenséges álla­mokban sem volt máskép ... Sorsuk, miként hazájuk és vele az Alma Maternek végzete a békeaktával éri el a tragédia beteljesülését. Selmecbánya idegen ha­talom alá kerül s a főiskolának, mint magyar intéz­ménynek, a megcsonkított Magyarország határai kö­zött kell keresnie új otthonát. Sopron városát illeti az érdem és részünkről a köszönet, hogy az ősi fészkéből kiűzött bányamérnöki V. A főiskola sorsa a világháború kitörése óta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom