Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1962
1962.01.26. tanácsülés
- 17 Nemcsak a logaritmus táblát, hanem recepturát sem tudhat egyikünk sem a fejében tartani', egy elemzési menetet elejétől végéig, oldatoknak a. koncentrációját, stb. és viszont ami a tárgy jellegét megadja az, hogy az önálló munkát minden hallgatótól megkövetelhetjük. Másként nálunk gyakorlatot végezni nem lehet. Azt sem tudjuk mellőzni, hogy az ilyen elégtelen jegyzőkönyvnek az eredménye ne az legyen, hogy a hallgatónak a szabadidejében be kell jönnie a tanszékre és ezt a munkát el kell végeznie. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy gyakorlati jegyzőkönyvre azt mondjuk, hogy ez elégteelen. Szükséges tehát kialakítanunk tantárgyanként azt a megfelelő módszert, amelynek az alkalmazása biztosítja a folyamatos tanulást, ezért kell most itt közös nevezőre jutnunk. Gál János; Talán egyetért azzal a Főiskolai Tanács, hogy ez a zárthelyi ne legyen a.z előadások Írásban való számonkérése, hanem egy-egy résznek a példáit dolgozzák ki.A másik, hogy ne legyen döntő szerepe az ott kapott jegynek. Használhatja a saját jegyzetét a hallgató. És még az, hogy ne legyen döntő az elméleti jegy meghatározásánál a zárthelyi jegye. Máj er Antal: Ki kell egészíteni véleményem szerint a mag-* fogsdmasást azzsk, hogy tanszékekként és tárgyanként kell eldönte-- nij hogy hány zárthelyi megtartása szükséges és célszerű, azokat előre közölni, a segédeszközök, jegyzetek használata szintén megengedett, kivéve talán az alaptárgyakat. Hangsúlyozni kell, hogy ez tulajdonképen a tárgynak a begyakorlása. Kiss Ignác; Ea nagyon egyszerű feladatot kapnak a hallgatók, úgy természetesen megkövetelhetjük, hogy a jegyzeteiket ne használják. Persze minden tárgynál más a követelmény. A matematikában is egy bizonyos képletanyagot meg kell tanulnia a hallgatónak, ha azt akarjuk, hogy később az életben tudomást szerezzen róla. Természeteden nehezebb,komplikáltabb példáknál indokolt a hallgatók jegyzeteinek a használata. De nem ez a cél, hanem az, hogy a tárgy legkézdetlegesebb elemeit, fogásait elsajátítsa és a zárthelyin meggyőződni arról, hogy ez megtörtént-e. Hogy a szükséges képletanyagot elsajátítsa, ahhoz figyelnie kell az előadáson és a gyakorlaton. Nálunk azért is jó éz a zárthelyi, mert megkönnyíti az igazságos osztályozást. Olyanok, akik az elemi matematikában, is járatlanok, könnyen felismerhetők az évköbi munka alapján. És azonkívül á legtöbb hallgató vizsgája kétes és az évközi munka alapján könnyebb eldönteni, hogy felfelé vagy lefelé kerekítsünk. Majer Antal: Kérdés, hogy a félév végén kívánatos-e vagy helyes-e a zárthelyi, ilyen szánonkérő jelleggel. Többen támogatták ezt a gondolatot, ezt most bevegyük ju-k? „P 0 7 anyagba vagy elhagyGál János: A kialakult vélemény szerint helyesebb, ha írásbeli beszámoló formájában a vizsgán kérjük számon, mint a félév végén tartott zárthelyi során, hogy ki milyen felkészültségű. Pankotai Gábor: Ez egy kompromisszumos anyag. A szóbeli és írásbeli beszámoló körülbelül az, amit Eáldy elvtárs javasolt. Persze nem minden tanszék tartja ezt a félév végén. Van aki félév közben, mert úgy látszik célszerűbbnek. Gál János: Van úgy is, hogy a három féléves tárgynál kétszer tar t ottak beszámolót. Magyar János: Három féléves tárgyból valakinek csak egyszer kötelessége vizsgázni. Régen ennek azért volt jlentősége, mert ettől függött egyeseknek a tandíjkedvezménye vagy ösztöndija. Jobb az, ha minden tárgyból minden félév végén vizsga van.
