Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1962-1968
1963.06.12. tanácsülés
lebonyolítani mert az érdekeltek az anyagot még csak el sem tudták olvasni. Ezt követően a bizottság munkájában bizonyos fokú fordulat állt be, amennyiben kitűnt, hogy az első néhány programvita alatt a bizottság nem megfelelő módon intézte az ügyeket azért, mert a tanszék és a bizottság, illetve a külső szakemberek közötti vitává fajultak ezek az ülések, nem vivén előre a kérdés megoldását. Ennek az eredménye lett, hogy a bizottság munkastílusán változtatni kellett, hogy a bizottság a külső szakemberek véleményének ismeretében, szükség esetén a tanszék véleményének meghallgatásával döntse el, hogy mit tart legmegfelelőbbnek az egyes tárgyak uj programjával kapcsolatban. Mindennek ellenére szeretném kihangsúlyozni, hogy a bizottság szerette volna programra tűzni az erdőbecsléstan programvitáját, azonban mindig olyan időt választottunk, amikor vagy Magyar profesz- szor ur, vagy a bizottság valamelyik tagja nem volt ülésre alkalmas állapotban, ezért húzódott az ügy, egészen az utóbbi időkig, amikor a bizottságnak a munkáját be is kellett fejeznie. Tekintve, hogy az erdőbecsléstan tantárgy nem olyan speciális tárgy, ahol a bizottság több tagja ne ismerné, hogy mivel foglalkozik ez a tárgy, a program elég világosan tárgyalta, hogy milyen kérdéseket kivána hallgatósággal közölni, ezért aztán az idő rövidsége miatt és ez a mi hibánk, a tanszékvezető egyetemi tanár meghallgatása nélkül döntött és közölte a döntését a tanszékkel, bizonyos, az anyagban szereplő kérdések kihagyásával, illetve azok módosítását kérő elgondolásokkal* Ennek ellenére úgy érzem, hogy az Erdőbecsléstan programjával kapcsolatban a bizottság komoly hibát nem követett el, értek alatta olyan hibát, ami egyrészt az erdőbecsléstan oktatásában szükséges ismeretek törlését irta volna elő, akár pedig egy egész kar oktatása szempontjából fontos dolgok kérdésében hátrányos volna. Ami az erdő- becsléstannak a II. év végén 1 hetes nagygyakorlatra vonatkozó előírását illeti azt gondolom, hogy itt valami Írásos hibáról lesz szó. Nem voltam itt a kari tanács ülésén, bár olvastam Magyar professzor ur levelét, de pillanatnyilag nem tudnám megmondani, hogy ebben a kérdésben milyen döntés született. Ugyanigy az erdőrendezéstannak a 9. és 10. félévre való áthelyezését. Tudom, annak idején a sorrendiség kérdésében meglévő roppant nagy problémák megoldására irányuló törekvésünk diktálta, hogy az erdőrendezéstant az V. évfolyamra tettük át, mert szintén olyan tárggyal van dolgunk, ahol megfelelő alapok nélkül nem tudjuk a tárgyat oktatni és ha jól emlékszem a III. év első vagy második félévében alakult ki a bizottság előtt olyan kép, hogy ha a tanszékek kívánságát akceptáljuk, akkor heti 47 óra jött volna ki. Ez volt a közvetlen oka annak, hogy az erdőrendezés- tant hátrább vittük, hogy az ottani nagy zsúfoltságot némileg csökkentsük és a heti 36 órás óraszámot biztosítsuk. A reformmal kapcsolatban végezetül még annyit szeretnék megemlíteni, hogy megítélésem szerint a reform fokozatosan kerül bevezetésre és igy a jövő évben az első évfolyam hallgatja az előadásokat, gyakorlatokat, vagyis lényegében a felsőbb évfolyamok programja, illetve tanterve, szélesebbkörü vitákkal a külső szakemberek bevonásával egyesületeken keresztül, még lehetővé tesz kisebb- nagyobb módosításokat, illetve olyan finomításokat, amelyek eddig nem kerültek felszínre. így a magam véleménye szerint a reform tan- terv ez év^őszén, amennyiben a határidők tekintetében további elcsúszás nem történik, bevezethető, hiszen a reform további kimunkálása a továbDi 64—63. évben várható, annak a sérelme nélkül, hogy ebbe a reform tantervbe felvett oktatást úgy kellene módosítanunk, hogy az a hallgatók oktatási rendjében is zavarokat idézne elő.
