Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1962-1968
1963.06.12. tanácsülés
11 / jH ez rossz összehasonlítás. Nem hinném, hogy a szocializmus társadalmának, pláne a kommunizmus társadalmának embere 48 órában élhetné^le a maga társadalommal szemben érzett kötelezettségének eletet» Különösen akkor, ha ez a munkaidő le fog csökkeni tán 30 óra ala, idővel, évtizedek múltán. Valójában az embernek sokkal több_a tevékenysége. Hz az, ami erkölcsileg és törvényileg is kötelező számára. Most, hogy ebbe bevezessük a hallgatót, legalább és mondhatnám úgyis, hogy legfeljebb 36 órában kell megállapítanunk azt az elfoglaltságot, amelyet az Egyetem, mint az állam nevelő,- oktató tényezője, kötelezően kiró a hallgatóra. De a hallgató ezzel nem fejezi be a tevékenységét. Éppen ebben áll az egyetemi feform nagyszerűsége, hogy a 36 óra azért 36 óra,hogy hallgatónak legyen ideje, erkölcsi ereje és kötelessége, hogy ezentúl még legalább 12_őt tanulmányaival foglalkozzék. Tehát végső soron a hallgató csali tantervileg van 36 órát elfoglalva. Valójában azonban nincs felső határa, csali a felelősségtudat és az emberi egészség. Felvetném még azt a kérdést, hogy úgy érzem, hogy távlataiban, éppen a tanszék által oktatott tantárgyak oktatási metodikája is változásra szorul. Azt hiszem, hogy kizárólag káderkérdés^ vagy káderhiány az oka annak, hogy ma az Erdőmérnöki Karon és a Faipari Mérnöki Karon ma ugyanazt de sajnos ugyanúgy oktatjuk. Már pedig az erdészeknek egészen másként kellene tanitani a gazdaságtant, a filozófiát, mint a Faipari Mérnöki Kanon. Én nem azt mondom, hogy már ma ^felvetődik annak szükségessége, hogy legyen az Erdőmérnöki Kannak és a Faipari Mérnöki Karnak is külön Marxizmus-leninizmus tanszéke. De, hogy ezen az egyetlen tanszéken aztán olyan specialisták legyenek, akik a faipari mérnök szemléletéhez igazodva tudja oktatni a, gazdaságtant és a filozófiát, nevezetesen azt, ami a műszaki szemléletű embert érdekli, és olyan emberek oktassál! a gazdaságtant és a filozófiát, aki. a biológiai szemléletű embert érdekli és ilyen irányú káderigény a jövőben azt hiszem jelentkezni fog. Lehet, hogy ezek a kérdések itt és most nem égető feladatként jelentkeznek, a reformtant érvünk azonban nem 5 évre szól, hanem talán évtizedekre. Áz az ami azt indokolja, hogy alaposan és sokoldalúan vegyük azt elemzésre. Volna még egy kérdés, és ezzel be is fejezném, ez pedig az oktatási folyamatban beiktatott nagygyakorlatok. Ha ezek nyári időszakra, tehát az oktatási szünet idejére koncentrálódnál!, akkor rendben van, de ha ezek az oktatási folyamatba, tehát a szemeszter idejére terveztetnek, akkor ez néhány tanszéket kellemetlenül érint. Gál Jánosi A nagygyakorlatok a szünidőben vannak. Pintér Ferenc: Alikor rendben van, - köszönöm a türelmüket. Pántos György: Tisztelt Egyetemi Tanács! Keresztesi elvtársnak a f elszolalásáb ól látsz ott az erdőtipológia jelentőségének a kihang- sulyozása mellett az a fontos kérdés, amely a tennőhelyismerettan fokozottabb mérvű, gyakorlathoz közelebb álló oktatását célozza. 1943- előtt el lehet mondani ez a kérdés az egyetemen a termőhelyismerettan oktatása nem volt megnyugtatóan megoldva". Dr.Botvay Károly egyetemi tanár érdemének tekinthető az, hogy lényegében a termőhelyismerettan oktatását uj alapokra kezdte helyezni, amely kereteit az egyetemi oktatásban fel tudjuk használni. Sajnos az ő tanszékvezetése alatt nem voltai! még meg azok a lehetőségek, -hogy azok a kereteket, amelyek - ré-szben az elméletij részben a gyakorlati oktatásban rendelkezésére alltali teljes egészében ki tudta volna használni. Magam I960 óta oktatom az ^Erdészeti és Faipari Egyetemei! a termőhelyismerettant. és az első évfolyam, amelyet én oktattam most kerül ki az Egyetemről-, ezeknek is csupán félesztendő! oktattam* Felelősségem tudatában jelenthetem ki, hogy a jövő évben kikerülő erdőmémökök, akikkel én L -
