Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1962-1968

1963.06.12. tanácsülés

11 ­/ jH ez rossz összehasonlítás. Nem hinném, hogy a szocializmus társadalmá­nak, pláne a kommunizmus társadalmának embere 48 órában élhetné^le a maga társadalommal szemben érzett kötelezettségének eletet» Különösen akkor, ha ez a munkaidő le fog csökkeni tán 30 óra ala, idővel, évti­zedek múltán. Valójában az embernek sokkal több_a tevékenysége. Hz az, ami erkölcsileg és törvényileg is kötelező számára. Most, hogy ebbe bevezessük a hallgatót, legalább és mondhatnám úgyis, hogy legfeljebb 36 órában kell megállapítanunk azt az elfoglaltságot, amelyet az Egye­tem, mint az állam nevelő,- oktató tényezője, kötelezően kiró a hallga­tóra. De a hallgató ezzel nem fejezi be a tevékenységét. Éppen ebben áll az egyetemi feform nagyszerűsége, hogy a 36 óra azért 36 óra,hogy hallgatónak legyen ideje, erkölcsi ereje és kötelessége, hogy ezentúl még legalább 12_őt tanulmányaival foglalkozzék. Tehát végső soron a hallgató csali tantervileg van 36 órát elfoglalva. Valójában azonban nincs felső határa, csali a felelősségtudat és az emberi egészség. Felvetném még azt a kérdést, hogy úgy érzem, hogy távlataiban, éppen a tanszék által oktatott tantárgyak oktatási metodikája is vál­tozásra szorul. Azt hiszem, hogy kizárólag káderkérdés^ vagy káder­hiány az oka annak, hogy ma az Erdőmérnöki Karon és a Faipari Mérnöki Karon ma ugyanazt de sajnos ugyanúgy oktatjuk. Már pedig az erdészek­nek egészen másként kellene tanitani a gazdaságtant, a filozófiát, mint a Faipari Mérnöki Kanon. Én nem azt mondom, hogy már ma ^felve­tődik annak szükségessége, hogy legyen az Erdőmérnöki Kannak és a Fa­ipari Mérnöki Karnak is külön Marxizmus-leninizmus tanszéke. De, hogy ezen az egyetlen tanszéken aztán olyan specialisták legyenek, akik a faipari mérnök szemléletéhez igazodva tudja oktatni a, gazdaságtant és a filozófiát, nevezetesen azt, ami a műszaki szemléletű embert érdek­li, és olyan emberek oktassál! a gazdaságtant és a filozófiát, aki. a biológiai szemléletű embert érdekli és ilyen irányú káderigény a jö­vőben azt hiszem jelentkezni fog. Lehet, hogy ezek a kérdések itt és most nem égető feladatként jelentkeznek, a reformtant érvünk azonban nem 5 évre szól, hanem talán évtizedekre. Áz az ami azt indokolja, hogy alaposan és sokoldalúan vegyük azt elemzésre. Volna még egy kérdés, és ezzel be is fejezném, ez pedig az ok­tatási folyamatban beiktatott nagygyakorlatok. Ha ezek nyári időszak­ra, tehát az oktatási szünet idejére koncentrálódnál!, akkor rendben van, de ha ezek az oktatási folyamatba, tehát a szemeszter idejére terveztetnek, akkor ez néhány tanszéket kellemetlenül érint. Gál Jánosi A nagygyakorlatok a szünidőben vannak. Pintér Ferenc: Alikor rendben van, - köszönöm a türelmüket. Pántos György: Tisztelt Egyetemi Tanács! Keresztesi elvtársnak a f elszolalásáb ól látsz ott az erdőtipológia jelentőségének a kihang- sulyozása mellett az a fontos kérdés, amely a tennőhelyismerettan fo­kozottabb mérvű, gyakorlathoz közelebb álló oktatását célozza. 1943- előtt el lehet mondani ez a kérdés az egyetemen a termőhelyismerettan oktatása nem volt megnyugtatóan megoldva". Dr.Botvay Károly egyetemi tanár érdemének tekinthető az, hogy lényegében a termőhelyismerettan oktatását uj alapokra kezdte helyezni, amely kereteit az egyetemi ok­tatásban fel tudjuk használni. Sajnos az ő tanszékvezetése alatt nem voltai! még meg azok a lehetőségek, -hogy azok a kereteket, amelyek - ré-szben az elméletij részben a gyakorlati oktatásban rendelkezésére alltali teljes egészében ki tudta volna használni. Magam I960 óta ok­tatom az ^Erdészeti és Faipari Egyetemei! a termőhelyismerettant. és az első évfolyam, amelyet én oktattam most kerül ki az Egyetemről-, ezeknek is csupán félesztendő! oktattam* Felelősségem tudatában je­lenthetem ki, hogy a jövő évben kikerülő erdőmémökök, akikkel én L -

Next

/
Oldalképek
Tartalom