Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1962-1968

1963.06.12. tanácsülés

I- 12 foglalkoztam, semmiféle olyan továbbképzésre, amelyek az alapvizsgálatokkal kapc so lato sale, nem szorulna!?;. Nemcsak hogy az alapvizsgálatok elvégzése terén nyertek megfelelő gyakorlatot ezen a téren, nemcsak a talajtípusok felismerését tudták elsajátítani, hanem ennek a^ belső tartalmát a termőhely termékenységét minden esetben összhangba tudják hozni a talajtípusokkal. Ezen túlmenően pedig minden egyes olyan talajvizsgálati jelenséget, amely a termőhely tipológiával kapós latos, tudna!; értékelni, a laboratórium' an végzett vizsgálatok eredményeit a maguk helyére tudják tenni és a talaj termékenységével kapcsolatban ezen a téren összefüggéseket tudnál; teremteni. Szükségesnek tartottar azt megjegyezni, mert hiszen ez tény, hogy a jövő évben kikerülő erdőmérnökökön lehet az én munkám eredményét lemérni*

Ami a talaj mikrobiológia oktatását illeti, engedjék meg, hogy azt mondjam, magam is talajtannal kezdtem foglalkozni 1949 óta. Láttam annak fontosságát, hogy a talajtan, ha a talajt egy holt, csupán abiotikus folyamatokra felépülő tudománynak tekintjük ezen a téren előbbre menni nem tudunk, ezért választottam azt, hogy az aspirantúrám keretein belül a talaj mikrobiológiával foglalkozzam, mert ez jelentette számomra azt a hiányt, és professzoromnak Páter elvtársnak az intencióinak, aki igen jó talajtanos hírében áll, tettem eleget, amikor az ilyen irányú továbbképzésemet elvégeztem. Megpróbálták a talaj termékenységét nem kisebb emberek, mint Liebig, Micservin holt, abiotokus tényezőkre alapozva megtalálni, de nem sikerült. Pedig, mint ismeretes, Liebig neve a talajtanban, agrokémiában ma is olyan em er nevét ismerteti számunkra, aki nem kisebb kérdést oldott meg, mint a növények au- totrof táplálkozása, a műtrágyázás lehetőségét és igy tovább. Ha a talajnál; a legfelsőbb 50 cm-es rétegét vesszük csak, kb 7 tonnára tehetők a mikroorganizmusok számát. Ezek a mikroorganizmusok a legkorszerűbb biokémiai laboratóriumot helyettesítik a talajban. Ezek a bioti- kus folyamatok, természetesen az abiotikus folyasatokkal együtt azok, amelyekbe talajt a maga holt, geológiai szemléletéből az élő" valósággá teszik és a talaj termékenységére vonatkozóan számunkra megfelelő ösz- szefüggést adnak. Engedjék meg, hogy azt is hozzá tegyem, hogy különösen fontos ennek a tárgynak az oktatása itt a mi egyetemünkön. Hiszen, ha csak az erdő tápanyag körforgását-vizsgáljuk ezt tisztán, mikrobiológiai folyamat amelj/ mikrobiológiai folyamatok ismerete- a cd rá lehetőséget, hogy korszerű erdőművelési eljárásokkal azokat a lehetőséget, amelyek^ az ember kezében adva vannak, ki tudjuk használni. Ha a talajunt Ság kérdését vesszük, amely a monokultúrák lehetőségét veti fel, megint ugyanezt a kérdést kell felvetni. Ha már most összegezni akarnám ezt a kérdést röviden, azzal fejezhetném be hozzászólásomat, hogy az..E-y-hez' tartozó intézmények talajtani és agrokémiai oktatásánál; szükségesnek találták fel lvizsgálni. Egyedül az Erdészeti és Paipari Egyetem talajtani oktatása volt az, amely a bizottság véleménye szerint megnyugtató és a többi agrárfelsőoktatási intézménynek példamutatásul szolgál. Nem^ lehet^a^talajmikrobiológiát a véleményem szerint a mi oktatásunkból kiküszöbölni, hiszen, ha a Botvay féle jegyzetet vizsgálón; azt kell mondani n gy általánosságban ma is helytálló éppen ez a biológiám rész volt az ó véleménye szerint is az, amely a talajtani Jegyzetében hiányos volt, mert nem adott mikrobiológiai ismereteket.

, , Kérem az Egyetem vezetőségét és a főhatósás itt jelenlévő

képviselőjét, hogy a most készülő tantervben a talajmikrobiológia ne magúit tiv, hanem kötelező tantárgyként szerepeljen.

, . yiaracsi^Lajos: A saját tárgyamra vonatkozóan akartam kérni,

, °SP az Erdészeti állattan II. rész és a Növényrendszertan külön fél- f evre kerüljenek a tantervben, amelyet már a Kari Tanácsülésen is kér-