Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1962-1968
1963.06.12. tanácsülés
I- 8 tetben, hogy a sokszorosítás megoldható, és tudunk a zárójelen- tésekből 1-1 példányt küldeni és esetleg a kutatóink is el tudnak jönni egy-egy meghívott előadásra, konzultációra, mindig szívesen rendelkezésre állunk. De ez olyan nagy lehetőség lenne a^két kutató intézet, a faipari kutató és a mi intézetünk és az oktatás között, aminek feltétlenül nagy szerepe lenne az oktatási anyag fejlesztésében és az oktató munka javításában# * Pintér Ferenc: Májér professzor referátumával és a két kar által előtárjesztett tantervi tervezet lényegi felépítésével egyetértek, azokat helyesnek tartom, ismerve a cimek mögött itt meghúzódó tartalmat amellyel e tárgyak oktatói és előadói az oktatás reformját megoldani igyekeznek. Az alapjaiban való egyetértés azonban nem jelenti a teljes egyetértést, és ezért szeretnék néhány észrevételt tenni, részben a vitában felvetett kérdésekkel kapcsolatban, részben pedig a tantervvel kapcsolatban. Azt hiszem az Egyetemi Tanács egyetemünk történetében első ülése nem kivan ja az Erdészeti és Faipari Egyetem mindkét karán bevezetésre kerülő oktatási reform.egészét és teljességét megtárgyalni. Ez annál is inkább lehetetlen, mivel a reform több más^vonatkozásának tervei és vita alapja még nem készült el. A tanácsülésnek azonban az a jelentősége, hogy tulajdonképen azt "a tantervet fogadja el, amelyre az egész oktató-nevelő munkánknak épülnie kell, azokat az alapokat hagyja jóvá, amelyre egész oktató-, kutató-, nevelő munkáin: felépül. Annál inkább indokolt, hogy ezeket az alapokat tökéletesen és precízen megfogalmazva rögzítsük és öntsük kész formába. A kritikai megjegyzések, bár látszólag a Iá riizmus-leninizmus tanszék által oktatott tárgyakra vonatkoznak, azonban meggyőződésem, hogy^kihatásuk1 az egész oktatásra érvényes és ilyen vagybolyai vonatkozásban, más tárgyakat is érint. A tant rv tervezet akkor készült bizonyára, amikor a marxizmus-leninizmus egyetemen való oktatásának módjára és for_ májára vonatkozó rendelkezés még nem látott napvilágot, illetőleg akkor már nem volt idő ebbe az anyagba beépíteni. Ez a rendelkezés rögzíti az Egyetemen a marxizmus-leninizmus oktatásának sorrendjét, és ez a sorrend már a tervezetben érvényesül. A rendelkezés azonban rögzíti azt is, hogy milyen formában történjék meg a tárgyakról a beszámoltatás. Javaslom, hogy az Egyetem mindkét karán ezt a rendelkezést vegyük figyelembe és ennek megfelelően Politikai gazdaságtanból kollokviumot a második.szemeszter végén, szigorlatot pedig a negyedik szemeszter végén tartsunk. Ezzel a kollokviumok száma is csökken, mert az erdészeknél mind a négy szemész erben szerepelt volna kollokvium, másrészt a tanulmányi folyamat szempontjából is, helyesebb, hogy ha bár két féléven át oktatott, de mégis egész tananyagrészből kollokválnak a hallgatók. Végső soron tehát két kollokvium lenne elhagyható ennek alapján, a negyedik helyett szigorlatot tartanánk. A -következő két tárgy, a Filozófia és a Tudományos szocia- lizmua hasonlóan a tantervi tervezethez, az ötödik hatodik, illetve a hetedik-nyolcadik szemeszt rben kerül leadó;sra. Ezzel kapcsolatban azonban, az óraszámokra vonatkozóan lenne javaslatom illetve kérésem. Ezek; tárgyak sajátos szerkezettel bimak, olyan szerkezettel,, ^amelyik érvényesitése az egyetemi oktatásban a korszerűség fokmérője. A Politikai gazdaságtan pl. az első két szemeszterben a kapitalizmus politikai gazdaságtanát, a harmadik és negyedik szemeszterben a szocializmus^politikai gazdaságtanát tárgyalja. ITem tartom lehetetlennek, hogy rövid idő fiiulva ez az arány is változni fog és egy szemeszterre csökken a kapitalizmus politikai gazdaságtana és három szemeszterre no a szocializmus politikai gazdaságtana. Ez azonban az óraszámokon mitsem változtat, csupán azt indokolja, .,ogy
