Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1962-1968
1963.06.12. tanácsülés
I F. \- 9 q vJ a tárgy további, belső szerkezeti felépítése javítható. > p í j A filozófiánál szinték hasonló a helyzet. Az első szemeszter a dialektikus materializmussal, a második szemeszter a történelmi materializmussal foglalkozik. Ennek alapján indokolatlan 2-2-, majd a második félévben 1-1-ben meghatározni az óraszámot. Itt arra keli törekedni, hogy mindkét szemeszterben 2 óra előadás 1_óra gyakorlat legyen. Ugyanez érvényes tudományos szocializmusra_is. A tudományos szocializmus két szemeszteréből az első az 194-5-ig tartó kérdésekkel, a második szemeszter az 194-5 után jelentkező problémákkal foglalkozik. Ennek megfelelően itt is az érászára változtatás szükséges, nem 1+1, vagy 2+2, hanem 2+1, 2+1. Hagy örömömre szolgált, és ez lenne a második kérdésem, hogy a kari tanácsok vitái után a marxizmus-leninizmus tanszék tárgyainak elhelyezése az egyetemi oktatás egészében, megfelelő helyet kapott. Engedtessék meg, hogy ezt úgy fogjam fél, mint nem m magam személyes kívánságának teljesülését, hanem annak az elvnek a tel jesitését, .amely az egész oktatási reform általánosságában rögzítve van. Nagy örömömre szolgál az is, hogy az Egyetemi Tanács elé kerülő anyag szemléltetésében megpróbálták a tárgyak közötti összefüggést is kimutatni, azonban azt kell mondanom, hogy ez a kimutatás,nem a legszerencsésebb, legalábbis, ami a Marxizmus tárgyait illeti. En megértem annak á neh zségét, hogy a marxizmust elhelyezni az egyetemi okt tás egész rendszerében úgy, hogy abban pontosan kimutatható legyen e sajátos tárgy kölcsönhatása más tárgyakkal, hát ez elég bonyolult feladat. Azonban mégsem fogadható el ez igy, ebben a szemléltetésben. Mindenekelőtt a következőt kérem. A marxizmus egészét tekintve, és ezzel semmi újat nem mondok, nem gazdaság-politikai tárgy. Ez világszemlélet* Hatása épp úgy érvényes a gazdaságra, mint a társadalom szellemi életére. Úgyszintén a marxizmus alkotóelemei között sincs alá- és fölérendeltségi viszony, hanem csaló mellérendeltség van. A filozófia és a tudományos szocializmus nem következik a politikai gazdaságiimból, ezek elválaszthatatlan alkotórészek. • Úgy, hogy ennek alapján , 'ha szemléltótéssel dokumentálni kivárjuk majd a későbbiekben a reform tanterwel kapcsolatos elképzeléseinket, akkor jó lenne, ha egymás mellett lennének ezek. Külön problémát okoz 'annak a vizsgálata, hogy ezek a tárgyak milyen alap, alapozó és szaktárgyakhoz kapcsolódnak. Valójában sokkal bonyolultabb a kölcsönhatás, mint ahogy ez a szemlélrető táblázatból látszik. A politikai gazdaságtan a következő tárgyakkal van lényegi összefüggésben: az erdészeti gazdaságtannal, az erdő rendezés tannal, érd; használat tannal, és a matematikával. Szerepelhetne itt még a szállitástan, a vad- és halgazdaságtan, én ugyanis nem mint vadászatot fogom fel ezt a tárgyat, hanem vadgazdálkodásra!:, amely szerintem ágazat gazdaságtan, bevezetése jogos és szükségszerű, továbbá a termőhelyi smer ettan, erd-őbecs- léstan, node itt nem a bonyolult felsorolás a lényeg, hanem az, hogy ha javitanók ezt a szemléltető táblázatot, akkor mód volna arra, ráirányítani a figyelmet,' hogy van itt jó néhány tárgy, amelyet úgy kell felfognunk, mint alkalmazott ágazati gazdaságtant. Ez az általános gazdasági ismerettel, a marxista közgazdaság tudománnyal elválaszthatatlan kapcsolatban van. A következő tárgy a filozófia, amelynek szintén igen sokirányú kapcsolata van elsősorban az alaptárgyakkal, növénytannal, kémiával, ábrázoló geometriával, fizikával, matematikával, azután_pedig o'lyan szaktárgyakkal, olyan alapozó tárggyal, mint a mikrobiológia és olyan szaktárggyal, mint a növénynemesités. Egyedül a tudományos szocializmus az, amelyét sem közvetlenül, de r '
