Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1961
1961.02.24. tanácsülés
- 21 szertan, dendrológia, növényföldrajz és még amit fel tudunk sorolni, ott ugyanis nincs Erdőmüveléstani Tanszék, nincsen Erdőtelepitésta- ni Tanszék, stb. Nálunk az a helyzet, hogy az erdőmémök nem hivatásos botanikusnak készül, és nem helyes, hogy a Növénytani Tanszékünk legyen kénytelen magára vállalni minden munkát, ha az alapozó munka is. Úgy vélem, hogy amixor sok ismeretet kell a hallgatóknak adnunk és záros időben kell gazdálkodni és a tanszékek között meg kell osztani a munkát, akkor a Dendrológia az Erdőmüveléstani Tanszéken jobb helyen van, mint a Növénytanon, az Erdőmérnöki Főiskolán. Dr.Pántos György: Mivel volt már egyszer egy vita, amelyen Magyar, Gál elvtársak es én is jelen voltam, annak a vitának az alapján most is úgy látom, hogy a Dendrológiát a Növénytani Tanszéken, viszont a Növényföldrajzot, a tanszékvezető álláspontjából függően ezt meg kellene megint beszélni az uj tanszékvezető elvtárssal, attól függetlenül lehet vitatkozni, hogy hol adják elő. Ha ő tipológiával akar foglalkozni, akkor az Erdőműveléstanon kell előadni. Dr.Nemky Ernő; Az Általános növénytan az első félévben van 3 óra előadással és 3 óra gyakorlattal. A Növényélettan a második félévben van 3 óra előadással, 2 óra gyakorlattal, a Növényrendszertan a harmadik félévben 1 óra előadással, 4 óra gyakorlattal és a Dendrológia és Növényföldrajz együtt a jájí negyedik félévben van 2 óra előadással és 4 óra gyakorlattal. Mi alkalmazkodtunk éppen a tanyanyag korszerüsitése tekintetében a megadott óraszámokhoz. Sébor és Pintér elvtársak kifogásolták a marxizmust. Nem egészen értettem ezt a maximalizmust, mert csak akkor lehet ezt mondani, ha ismerjük a tárgyak kereteit, hogy mit adunk azon belül elő. Mert itt öt tantárgy van felsorolva, amelyet négy szemeszterben oktatunk. A növénytani tantárgyak mind alapozó tantárgyak, részint egymásra épülnek, részint a szaktárgyamat készitik elő és ezekben a felépítésükben, véleményem szerint mind a Növénytani Tanszék kereté-b be tartoznak. Az örökléstant és nemesítést nem azért getettem fel, mintha azt is be akarnám iktatni a tantárgyak közé. Eddig mi adtuk le a genetikát, tehát az örökléstan elméleti alapjait és a Telepítés Tanszék a gyakorlati növénynemesitést oktatta. Ennek a tantárgynak az ajánlata csakis abból a tényből fakad, amit Somkuti elvtárs mondott és amiről magam is meggyőződtem, hogy a hallgatóktól a diplomaterv megvédésnél megkérdezik, hogy mi az a fejlődés, vagy mit tudnak Piszénkéről, csakugyan nem elég tájékozottak és ennek az okát abban látom, hogy nincs egy olnya tárgy, amely ennek a fontosságát és jelentőségét kiemelte volna és összeszedte vol..a egy csokorba és úgy adta volna a biológiai tudományok koronájaként a hallgatók kezébe. Mi a növénytan keretében feltétlenül szükséges, hogy foglalkozzunk a darwinizmussal, Miesurin és Liszenkó működésével és azok jelentőségével, azonban ez a tantárgy szétforgácsolódik, mert a hallgató iít-ott hall valamit, maga sem tulajdonit kellő fontosságot neki és a hallgatóink végeredméhyben kimennek innét a Főiskoláról, hogy az t mondják, hogy ezekről a dolgokról itt nem hallottak, hanem csak a középiskolában. Szabad legyen még megvilágítanom, hogy a dendrologiát és a növényföldrajzot miért tartom a növénytani Tanszéken oktatott tárgyak
