Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1961
1961.02.24. tanácsülés
22 keretébe illesztendŐnek. A dendrolőgiánál én nem tudom elképzelni, hogy azt az erdőművelés keretében, vagy nem keretében, hanem önálló tárgyként ott adják le. Hiszen tulajdonképpen a dendrológiát a Hövény- rendszertanban tanították mindig, mi csakkiemeltük azért, hogy fontosságot adjunk neki, mivel az erdész számára mégis a legdöntőbb a fás növényemnek az ismerete. A művelési vonatkozásaival természetesen mi nem is foglalkoztunk és nem is fogunk foglalkozni, mert ezt művelés keretébe kell beépiteni. A növényiöldrajzot nem szabad összetéveszteni az erdőtipológiával és a növénycönológiával. A növényföldrajz az a keret, amelybe az egész növénytani tudományba tanultakat belehelyezem, a növényt belehelyezem a környezetbe és ott hozom kapcsolatba a környezeti tényezőkkel. Ha tehát most ezt a Növénytani Tanszéktől elveszik, hogy könnyitsenek rajtuk, akkor végeredményben megfosztanak bennünket attól, hogy az eddig tanultakat a jogosságát és szükségességét bebizonyítsam a hallgatók előtt, amikor a florisz- tika, az ökológia, a genetika és a növénytársulás alapjaival foglalkozunk. Arról lehet szó, hogy a növépytársulástannak a rendszertani részét áttesszük az erdőművelésbe, ez jogos és helyes, azonban a növényföldrajzot, mint tantárgyat nem tudnád javasolni, és nem is tudnék egyetérteni doha, hogy ezt a növénytan keretéből elvigyék. , Somkuti és Pintér elvtársak hozzászólására válaszolva el kívánom mondani, hogy a vezetőképzés alatt azt értem, hogy olyan embereket képezzünk, akin^ek nemcsak alapjai vannak, hanem a gyakorlatban tovább tudja fejleszteni az elméletben taunltakat. Ellentmondásnak tűnik Pintér elvtárs szerint, hogy egy tantárgyat sem lehet nyomonkövetki. Én fenntartom ezt az állításomat, mert a növényélettanak mind a 9 életjelenségét nem lehet nyomonkövetni úgy, hogy ab Dán mindig a legujabbat az ember ismerje, mert oly óriási irodalma van ennek az anyagnak, hogy csak azzal egyedül kellene foglalkozni kísérletileg is, és akkor tudnánk mindent ezzel kapcsolatban. Nyomon tudjuk követni, csak mindig van egy-egy lépcső, ahol el kellmaradni tőle. És az, hogy az öt növénytani tudományágnak az oktatása óriási ismeretanyag feldolgozását kivánja, irodalmi feldol- gozsát kiván, hogy nincs is a világon olyan amber, aki tudja ezt követni. Akármelyik népidemokratikus országban, vagy a Szovjetunióban, de a nyugati államokban is, ha megnézzük, a növénytani tudományok két csoportra oszthatók, van általános növénytan, és élettan, növény- rendszertan, a dendrológia is benne van, már ez a másik szakosodás. Példáula csehszlovák főiskolákon minden tárgyat más ad elő. Nem mondom, hogy ez helyes és itt nálunk is igy kell, én csak azt javasoltam, hogy ez a két tantárgy , a«ui alapjában véve összetartozik, a növény életműködése és ennek alapján a megváltozott anatómiai szerkezete összetartoznak. Ezt lehet egy embernek összefogni, de mind az ötöt nagyon nehéz összefogni. Persze elismerem, hogy kicsit súlyos ez a megállapitás az anyagban, hogy nem lehet korszerűen oktatni, ez valóban nem helyes megfogalmazás, nem korszerűen talán, hanem a tudományos kutatás érdeké oen felhasználni. Ha valaki tudományos kiiktatássá! foglalkozik, a növényeiettannak elég csaka növekedést végigvinni ahhoz, hogy másra már ne is legyen ideje. Mégegyszer köszönöm a hozzászólásokat, és tekintve, hogy ez az első ilyen tervezet, tapasztalatokat szerzett másis, én is és ezzel hozzászólásomat befejeztem. XL
