Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1961
1961.02.24. tanácsülés
11 b?r janog;nA kutatási eredményeknek a jegyzetekben való közléséignem tartom helyesnek, mert a kutatási eredmények közölhetők u^yan folyóiratokban, kiadványokban, de nem jegyzetben és előadás során, hiszen azért közöljük éppen folyóiratokban, mert a kutatási dolog lehet hibás, lehet egyoldalú, lehetséges, hogy a kutatásnál e- gyes dolgokat a kutató nem vett figyelembe, azért tesszük közzé fo- iyoiratokban, hogy ott vita tárgyává tehessék a dolgot, kaphassanak ellenérveket, es ha egyszer kiforrott és az irodalom elfogadta a kutatási eredményeket ^ akkor vihetem bele az előadásaimba. Ez nem azt jelenti, hogy az előadásaimban ne emlitsem meg a kutatómunkámat, de hozza kell tenni, hogy az én véleményem szerint ez igy van. ezt a kutatási irányt követem. Vitatott dolog, hogy kell-e jegyzet. Szerintem igen, mert megkönnyíti a hallgatóknak a tanulást. Előadásnál az előadó magyarázza a dolgot, amit tanitani akar, nem a jegyzetet adja elő. A hallgatónak van elég ideje hozzá, hogy esetenként a vonatkozó irodalmat is áttanulmányozza. Ez volt a véleményem a kutatási eredményeknek a jegyzetbe való felvételével kapcsolatban. A másik dolog, amihez hozzá kivánok szólni, a beszámolónak az a kitétele, hogy vannak kisebb kutatási témák. Hogy a kutatási téma kisebb, vagy nagyobb jelentőségű, azt elbirálni nagyon nehéz, mert aki kutat, az ő szemszögéből nezve komoly dolognak tartja azt, amivel foglalkozik, olyan témának tartja, amivel az üzemek munkáját igyekszik megkönnyiteni, vagy a többtermelést igyekszik e- lőmozditani. Én a magam részéről,ha egy elfogadott tárnátérv van, azt nem fogom kisebbnek minősiteni, hanem egyforma témának fogom minősiteni, mert az illető kutatóra nézve ugyanolyan problémáknak a megoldását teszi szükségessé, mint az a másik téma. Örömmel és kis irigységgel hallottam a Termőhelyismerettani tanszék eredményeit. Ha más tanszéknek is szintén volna kutató személyzete, akkor más tanszék is tudna többet produkálni. Ma ellenben az oktatási, nevelési munka annyira leköti oktatóinkat, hogy ahhoz, hogy kutatói munkát is végezzenek, lelkes emberekre van szükség, akik a munkaidejükön túl foglalkoznak kutatási munkával. Kellene, hogy minden tanszéken legalább egy kutató legyen, akivel öászedolgozik a többi oktató- és o dolgozza fel a témahoz szükséges adatokat. Dr.Pántos György: Egyetértek dr.Haracsi Lajos igazgatóhelyettes és dr.Sébor professzor elvtárs raegállapitásával, hogy tanszékünk, a Termőhelyismerettani tanszék kutatókkal meglehetősen szépén, az Erdőmérnöki Főiskolán a legszebben van dotálva.^Ilyen körülmények között alkalom van a termékeny munkára és a Főiskola többi tanszékén is arra kell az irányt venni, hogy a kutató munkához hasonló feltételeket teremtsünk meg. Hogy tanszékünk hogyan bővült ki az akadémiai kutató laboratórium beolvasztásával, azt mindnyáján tudjuk. és az erdészeti témák mellett ma is foglalkozunk mezőgazdasaT gi kutatásokkal, mert a F.M. tárcán belül erre másutt lehetőség nincs Minden témánk - a 15 éves távlati fejlesztési tervben - minden szinten elfogadást nyert. Ezt az alkalmat is szeretném megragadni egy ev tavlataban, hogy megköszönjem a Főiskola vezetőségenek és a Tudományos Tanacs tagjainak is, hogy olyan támogatásban részesítettek bennünket, hogy a tanszékért dolgozó kutatók jobb feltételek között kutathatnak,mint az ország bármely más helyén. A Jövőben azzal szeretnénk ezt viszo- nozni, mind a Főiskola, mind a népgazdaság reszere, hogy munkánkkal hozzájárulunk a ránk bizott szerény keretek között az ország, a népgazdaság felemeléséhez• yfyf
