Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1961
1961.02.24. tanácsülés
12 Káldy József: A beszámoló hiven tükrözi azt a munkát, amit a Főiskola egyes tanszékéi a kutatás terén az elmúlt évben végez- tek. Figyelemre méltónak tartom ezeket az eredményeket, mert tanszékeink műszerezettség tekintetében elég gyengén állnak. Helyes lett volna az 1961. ev főbb célkitűzéseivel. Javasolom, hogy egy tanácsülés foglalkozzék a 15 éves kutatási tervgel. Az Akadémia megszabta minden kutató intézmény számára 15 év távlatában a főbb kutatói témákat, de mint Haracsi elvtárs is emlitette, vannak kisebb témák, es foglalkoznunk kell azokkal a problémákkal, amelyek az üzemben a következő 15 évben fő célkitűzések lesznek. Mindenképen segítenünk kell az erdőgazdaságokat abban, hogy feladataikat minél jobban és korszerűbben tudják megoldani. Az ÉRTI mellett nagy szerep jut a Főiskolának a kutató munkában. Össze kell hangolnunk az üzem előtt álló feladatokat a mi kutatási témáinkkal. A magyar kutatásnak alapvető hibája, hogy rendkivül szerteágazó. Javasolom, hogy kevés témával, átfogó kutatási problémákkal foglalkozzék a Főiskola, -‘•öbb tanszék foglalkozzék egy-egy témával. I§y jobb eredményeket érünk el. Ezért ismételten kérem, hogy a Főiskola 15 éves kutatási tervét Igazgató elvtárs tűzze egyik tanácsülés napirendjére. A másik kérdés, hogy ismertetjük az elért kutatási eredményeket . ^Eg^szer már javasoltam, hogy az erdőgazdaságoknál tartanánk időnként u.n. Főiskolai Napokat, amikor 2-3 előadásban számot adnánk a kutatási eredményekről, akár az OEE. előadásaival karöltve. Ez az OEE. programjába is jól beleilleszthető volna. Egyetértek Pankotai elvtársnak azzal a javaslatával, hogy a Kutatási Tanács egészüljön ki egy ügyvivő titkárral. Egyetértek azzal, hogy minél több jegyzetet es kiadványt jelentessünk meg. Nem értek egyet dr.Sébor professzor elvtárssal abban, hogy csak kiforrott dolgokat lehet megirni, vagy jegyzetben közreadni. Napjainkban olyan hallatlan fejlődésnek vagyunk a szemlélői, szocialista társadalmunkban, de az egész világon, hogy számolnunk kell azzal, hogy nem egészen kiforrott dolgok is nagy segítséget jelentenek az üzemekben. Éretlen dolgok nyilvánosságra hozatalára nem gondolok, de azt hiszem, menetközben szabad nekünk az eredményekről szólni még akkor is, ha nem egészen kiforrottak azok. Dr.Magyar János: Szorgalmaznunk kell főhatóságunk felé, hogy egy kissé tágítsa a kutatói álláshelyek keretét. Ezek^a keretek, tekintettel arra, hogy csak egyetlen erdészeti felsőoktatási intézmény van az országban, rendkivül szerények. Annak ellenere, hogy a Főiskola tanszékei egyébiránt anyagi vonatkozásban viszonylag mégis csak jól fel vannak szerelve kutató munkák végzésére, ehhez képest ezt az anyagi bázist kellőképen hasznosítani^kutatói munkaerők nélkül nem tudják, pedig szellemi képessegek, joszandek és akaast megvan. Egy esztendővel ezelőtt álltam ki egy előadásommal, amelyben az erdei fenyővel kapcsolatos kutatásaimról számoltam be, és tártam fel az erdei fenyő termőhelyi szorasmezejevel kapcsolatos megállapításaimat országos vonatkozásban, nz az előadásom a mai napig - nem Pankotai elvtárs hibájából - az Erdeszet- tudományi Közleményekben nem jelenhetett meg, mert ebben a tekintetben bizonyos fáziseltolódással küzdünk. Szóval gyorsítanunk kell a publikálási lehetőségeket. Kérésem. hogy az Erdészettudományi Közlemények publikálhasson egy szer- zőtSl kit müvet is, egyazon számban, ha megüti azt a nívót,.amely megkövetelhető tudományos és a gyakorlatból felmerült szuksegesseg és a téma tudományos kidolgozásával szemben. Egyetértek Pankotai és Káldy elvtársaknak azzal a javaslatával, hogy a Tudományos Tanács elnöke titkán minőségben kapj