Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1960
1960.10.14. kibővített tanácsülés
lenleg is egyes területeken, s még inkább igy lesz ez a jövőben. Ebben természetesen az egyetemeknek egyre jelentősebb szerepük lesz, de ilyen célokat nem tűzhetünk magunk elé az egyetemi képzés 5-6 évére nézVe. Az egyetemeken, főiskolákon képzett szakember nem tüdős. A tudósképzés még kevésbé lehet az egyetemi oktatás feladata. Az egyetemek a tudományos utánpótlás nevelésének fontos műhelyei, de tudóssá csak a tudományos kutatómunkában való részvétel utján válhatnak a jelöltek. Még az aspirantura keretében is csak tudósjelöltek képzése történik, egyetemi végzettségre, a gyakorlati, valamint a kutatómunkában szerzett tapasztalatokra épitve. Természetesen az egyetemi oktatásnak fel kell vérteznie a hallgatót helyes tudományos szemlélettel, az elsajátított ismeretek önálló alkalmazásának készségével, s igy biztosítania kell az egyetem elvégzése utáni állandó szakmai és politikai továbbfejlődés, a speciálistává, illetve tudóssá válás alapvető feltételeit is. Összefoglalva: a kommunista szakemberképzés azt jelenti, hogy a hallgatók egyetemi éveik során megismerkednek a választott szakma marxista módon felfogott tudományos alapjaival és ezek felhasználásának módjával, elsajátítják a tudományos gondolkodás alapjait, és a tudományos munka legfőbb módszereit, megismerik és szakterületükön alkalmazni tudják a marxizmust, továbbá oly mértékben ismerkednek meg a szakma gyakorlatával, hogy mint szakemberek - mérnökök, orvosok, közgazdászok, agronomusok, tanárok - kezdő fokon már pályájuk kezdetén is jól elláthassák munkakörüket, és meglegyen a szilárd alapjuk mind szakmai továbbfejlődésükhöz, mind ahhoz, hogy közülük a legkiválóbbak specialistákká, kutatókká, tudósokká .képezhessék magukat. Mindezek szem előtt tartásával kell konkrétan meghatározni az egyes szakok képzésének célját és a velük szemben támasztható követelményeket. A társadalmi követelményekből helyesen levezetett képzési cél a fő rendez' elv a tananyag kiválasztása és meghatározása, az oktatási módszerek kialakítása során. Ebből következik mindenekelőtt, hogy a leendő mérnök, jogász, tanár mit és hogyan tanuljon. Az egyes szakok céljának meghatározásakor általában a^szakosítás kialakult rendjét kell alapul venni, (pl. a tanárképzésben a két- 4 -