Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1960
1960.01.05. kibővített tanácsülés
«- 14 az anyag ezzel a kérdéssel foglalkozik is. Amennyiben ez nem kielégítő, ki kell egészíteni. A másik kérdés, hogy megszakitauk-e a tanulmányi időt éa hogy és mint történik -a gyakorlati tudás elsajátítása. Ha ezt a kérdést vizsgáljuk a baráti országok viszonylatában rendkivül változatos, különböző megoldásokat látunk: az oktatási idő elején, végén, meg• szakításokkal, párhuzamossággal Ó3 találunk olyan megoldásokat is, hogy bizonyos tárgyakat a fizikai munka idején levelező oktatás ♦ formájában sajátítanak el, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy vannak olyan tananyagok, amit levelező oktatás útján is el lehet sajátítani. Azt aztán, hogy milyen formák felelnek meg az 2rdőmérnöki Főiskolán, azt az Slvtársaknak kell eldönteniük, akik a szakmának a legjobb ismerői. ín csak azért mondottam el ezeket, hogy némi tájékoztatást adjak ebben a kérdésben. ' A diplomaterv kiadásábal kapcsolatban nem érthetek egyet Sáli élvtárssal, hogy csak az V. évfolyam után lehet a témát kiadni. A hallgató az egyetemi tanulmányai során már a kezdet kezdetén bizonyos tárgyakkal szívesebben és behatóbban foglalkozik. És ezekből a hallgatókból, akik magasabb szintű vezető, Irányitó szerepre készülnek el is várható, hogy behatóbban foglalkozzanak bizonyos kérdésekkel, .és már tanulmányaik során szakosodjanak. Nem tudom, hogy az Srdőmérnöki Főiskolán milyenek a tapasztalatok és az eddigiek során az eddigi gyakorlatot hogyan értékelik. Én ilyen tapasztala- , tokról nem tudok, de megmondom, hogy más egyetemeken,' ahol diplo- materv van,jŐ tapasztalatok vannak és már a III. éven kiadják a hallgatónak a diplomatervet és azután kijelölik a megfelelő irodalmat, amit a hallgató önállóan tanulmányoz, a tanszéken konzultál, kijár a gyakorlati területre és ilyen módon egyik-másik esetben olyan diplomaterv születik, hogy azon a területen, amely területről ez a diplomaterv készül, égész komolyan fel lehet használni az üzemnek a fejlesztésére vonatkozóan, ^zért azt az elvet javasolnám elfogadni, hogy lehetséges már korábban is kiadni ilyen témát feI»dMÍ*kr János: X'Minisztérium által kiadott irányelv-jellegű tájékoztatásban az utolsó előtti bekezdésben az van, hogy a javaslatok megvalósítandó javaslatok olyanok legyenek, amelyek kevés költségkihatással járnak együtt és a nagytsbb költségeket igénylő javaslatokat 1961.szeptemberétől valósíthatjuk meg. Tv* •" v 1 ? . A felsőoktatási reform dolga olyan nagyjelentőségű, hogy azt mindnyájan felelősségünk legteljesebb tudatában tárgyaljuk. Nem szabad azonban azt gondolnunk, hogy ennek a nagyhorderejű kérdésnek a megoldása kizárólagosán rajtunk múlik, mert mi csak a mi Főiskolánk dolgait ismerjük. *nnek a reformnak a megvalósitááa pedfig az ország összes főiskolájának, egyétemének közös'feladata. 'Felfigyeltem«a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának határozatára, amely azt mondja, hogy az iskolák reformját a Párt vezetése mellett mindenkinek kötelességévé teszi. Nem szabadj kiszakítanunk a probléma megoldását a termelő élet összefüggéseiből, amelyben élünk, dolgozunk, nevelünk. Nem szabad,megfeledkeznünk arról sem, hogy hallgatóink zöme munkás- paraszt szülők gyermeke és igy a lehető legszorosabb kapcsolatban van a fizikai munkával, a fizikai munkással. Ha fel kellene tételeznünk, hogy ez nem igy van, az szomorú volna és n gy bajt jelentene, mert azt eredményezné, hogy *a munkás, paraszt származású mérnök ezégyenli a fejkendős édesanyját. A bölcsödétől kezdve a középiskolán keresztül folyik a munkás megbecsülésére és a fizikai műnk le nem becsülésére való nevelés és ez nem arra az 1 éves fizikai munkár szorítkozik csupán. Sbben
