Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1960

1960.01.05. kibővített tanácsülés

a tekintetben ia aüt a helyes irányt kell követnünk, hogy nem szabad elszakadnunk a többi egyetem dolgaitól éa mm tehetjük ai egyedül kötelezővé, A többi demokratikus állam iskola rendszerével Ősz- azehasonlifcvu azt látjuk, hogy ott as ölőtanulmányok idője r videbb és 11 éves előtanulmány után kerül a fiatalember például Csehszlovákiában az egyetemre. Az ©gyatéai oktatók megállapítása szerint ebben a korban aég nem 1ág érettek a fiatalok arra, ho y egyetemi szintű előad'sokat hallgassanak éa ilyen tanulmányokat folytassanak, Ott ősért van nagyobb jelentősége az 1 éves fizikai munkának. Hálunk a fiatalok 12 évi előtanulmány után kerülnek a ^Őiakolára, ez után következik a szakmai gyakorlat, majd a diploma mega ser/, é- se után a gyakorlati év, Nem közömbös, hogy mikor leaz valakiből teljesen kész ember, *‘Z összefüggésbr-n van az erkölcs, az'egészség., a családalapítás dolgával, gondjával, 3 tor intem h«l, ©a, ha azokat, akik fizikai munkát végeztek, előnyben r-ízesít jük, de nem mondhatjuk ki. kötelező erővel, hogy *Z*»n mindenkin k részt kell vennie, Megaondós miért.

Azzal kezdtem, hogy 1)6 >.-ra az irányelveit a feladatainkat kát cacportra osztották. Snnek a célnak az elérését, hogy minden hallgató 1 éves fizikái «unka után kerüljön a főiskolára i960, szeptemberére tüatük ki. Jelenleg, szakágazatonként 9 f *’ «lágyakor- latösunk van, Ha mi azt kimondjuk, hogy már pedig ezentúl mind i- lyen 1 gyen, hát honnát vagyuk azokat erre az időre? dince is i- lyen ember »lesend*, vagy pedig a legjobbakat kell eltanácsolnunk azért, hogy előnyben részesíthessük azokat az esetleg gyengébb ered' ményt felmutatí hallgatókat, akik fizikai munkát végeztek, 1st hi- •szem, hogy minden dolgunk közepett i fern szabad megfeledkeznünk arról, hogy a gzopialismus építésének körülményei között társadalmi szűk,, i f it?ink fedezéseire neveljük « üköket és ezek a társadalmi szükségletek helytől, időtől, körülményektől nem függetlenek, ^síikor neveljük a hallgatóinkat, uk«or azamba kell Vegyük, hogy a hely, ahová a mérnököket szánjuk si&gyarorazág és az a fontos, "hogy itt legyen alkalmas erdészeti kérdések megoldására, & mezőgazdaság szocialista átszervezésivel kapcsolatos erdőgazdasági és politikai munkára.

falaerült sok problémával k pcsolatpan érdemes volna egyezer összehívni &z érd .gazdasági és faipari Vezetőket, igazgatókat, főmérnököket agy beszélgetésre, hegy megkérdezzük tőlük, hogy mit kifogásolnék az innen kikerülő fiatalságban, hol látják a hiányosságokat.

Ugyanannyira fontos az ia, hogy a hallgatókat ne terheljük túl, és egészséges idegrendezerU hallgatók kerüljenek ki innét. Vissza- emlékszám arra az időre, amikor mint kiküldött vettem részt diplomat orv megvédésen ebben a teremben és megéllapodtunk abban, amikor végignéztünk a fiatal mérnökökön, hogy mi bizony nem azt a kitünően képesített, de ag/onrnngatott iáagrendazerü embert választanánk, hanem még ha gyengébb képesítésű is az illet", az egészeégessbbe t* Azt akarom mondani, nogy ezt a rendkívül sok gyakorlatot nem kellene beállítani év közben, A tanulmányi időt megaaakitani nem tartom helyesnek, öomkuti elvtárs mondta, hogy a főiskolán nem főmérnököket képezünk, hanem csuk erdőmérnököket és hogy ezek kint a gyakorlati életben hogyan állják meg a helyüket az nem kis mértékben tőlünk is függ, de nem egyedül telünk, hanem & vállalatok igazgatóin, főmérnökéin e« azon a kollektíván, ahol, amelynek körében a fiatal mérnök dolgozik.

Szerintem érvényesítenünk kell főiskolai oktatómunkánkban azt az elvet, hogy le vesebbet, de jobban oktassunk, az elméletet állanában a gyakorlathoz kapcsolva. Hálunk ic megvalósítható, hogy a hallgatok hetenként 1 napot kint töltsenek az erdőgazdaságban, vagy faipari üzemben, gyakorlati munkával, öben as esetben csökkenthet— nénk a tantervi gyakorlati órák számát én megmaradhatna az aríny az