Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1959
1959.04.14. tanácsülés
- 13 dúl hozzá, hogy az illető érdemeire való tekintettel Javasolja, az ügyet vizsgálják mégegyszer felül. Nem titkolom a véleményemet, a- mely szerint a rendeleteket nem magyarázták olyan szabatosan, mint ahogy azt Varga professzor elvtárs ittlétekor magyarázta. Erre másutt is több példát hallottam. Ennek alapján javasolom, ha lehet, hogy a Tanács forduljon javaslattal az igazgatóhoz, hogy a felülvizsgálatot ejtsék meg. A másik kérdésem, hogy szerepel-e a főigazgatóság leiratában az a kitétel, hogy a külső munkák nem segitik az oktatást. Ha igen, úgy szeretnék reflektálni rá függetlenül attól, hogy semmi érdekeltségem nincs az elmúlt dolgokban. Magyar János: A tanács, egyöntetűen, vagy a Tanács tagjai külön külön, és általában a ^őiskola minden dolgozója fordulhat beadvánnyal az igazgatóhoz és a Minisztériumhoz is. Minthogy jelen esetben az igazgatónak csupán végrehajtó szerepe van, nem az igazgatóhoz kell fordulni beadvánnyal, mert nem élhet olyan joggal, ami neki sincs, hanem a Minisztériumhoz kell az igazgatónak a beadványt felterjeszteni. A másik dolog, a Minisztérium rendeletében valóban szerepel ilyen kitétel, de nem általában, hanem csak egyes munkákra vonatkozóan. A Tanács tagjainak rendelkezésére áll a rendelet áttanulmányozás céljából. Van most egy kérésem. Ha már ezzel a kéréssel annyit foglalkoztunk, a továbbiak során a külső megbízások elszámolása alkalmával a tanszékvezetők ne minden esetben a maximálisan kifizethető összeg elosztására tegyenek javaslatot. Äz ilyen javaslatokból nem tükröződik az, hogy a főiskola érdekét szolgáló munkákról van szó, mert nem minden esetben minősíthető legmagasabb értékű tervezői vagy tudományos munkának és esetenként kénytelen leszek a szétosztandó ösz- szeg megváltoztatására. Ezt azért kell tennem, mert a kifizetésekért én is felelős vagyok, és nekem kötelességem, hogy a 1’őiskola érdekeit is szem előtt tartsam. Ezt nagyon kérem, szíveskedjék a jövőben figyelembe venni. Sébor János: Ha nekem másod állásom van, akkor is megkapom a nekem járó teljes összeget. Ha a munkavállaló dolgozik és sokszor az éjszakáit is rászánja, hogy a munkát elvégezze, nem teheti a főiskola, hogy a munkadij egy részét tőle elvegye és magának nagyobb részt kivánjon, mint amennyi jár. Ha a rendelet kimondja, hogy a munkavállaló ennyi /o-ot köteles leadni, a többit jogos szétosztani. Magyar János: Lehet, hogy nem mondtam elég világosan. A rendelet szerint szétosztható egy bizonyos összeg. Ez nem azt jelenti, hogy ezt minden körülmények között szét is kell osztani. Minthogy a vállalt munkák tudományos szintje között van különbség a imtin munkák esetében nem 70 % osztandó szét. A jövőben a Tanács határozata alapján életre hivott bizottság fog állást foglalni a szétosztás mérve tekintetében is. Szabó Dénes: Vissza szeretnék térni az előbbi javaslatomra. Az igazgató elvtárstól hallottuk, hogy a Tanács tehet javaslatot, különösen méltánylást érdemlő esetekben újabb felülvizsgálatra. Én hallottam itt ilyen szempontot és valahogy az az érzésem, hogy bebizonyítható ezeknek a munkáknak a népgazdasági jelentősége, mert megvannak azok az objektumok, amelyek ennek során készültek. Én azzal a javaslattal fordulnék a Tanácshoz, hogy küldjünk ki 3 kollégából álló bizottságot, hogy tegyenek javaslatot az igazgatón keresztül a Minisztérium felé, hogy kérjük ennek az ügynek újbóli revízióját. ~z, ami itt volt, nem hasonlítható össze azzal, ami a budapesti egyetemek egyikén-másikán előfordult. Itt jóhiszemű tévedésről
