Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1959

1959.04.14. tanácsülés

- 14 van szó, ami inkább a rendelet nem ismeréséből adódott és hiányzott a kellő felvilágosítás és súlyosnak tartom a büntetést. Érzésem, hogy a revizió során a revizorok produkálni akartak azért, hogy a többieket elrettentsék. Kérem a Tanács tagjait, ha egyetértenek velem, mondják meg.

Lámfalussy Sándor: Én talán folytatnám azt, amit űzabó Dénes mondott. Hallottuk az érdekelt nyilatkozatát, amely nem az ő szubjektív megállapitása, mert igyekezett tárgyilagosan megítélni a helyzetet. Csatlakozom Szabó Dénes javaslatához, hogy a Tanács tegyen egy felterjesztést a Minisztériumhoz és sérelmezze a történteket és kérje az újbóli felülvizsgálatot. Hangsúlyoznunk kell, hogy ezek a munkák a fejlődést szolgálták és ezt vegyék figyelembe. Az egyetem javaslatát tegyék vizsgálat tárgyává és utána hozzák meg a végleges intézkedést.

Csikós György: .Elöljáróban meg kell mondani, hogy a külső munkák általában a gyakorlattal való kapcsolat szorosabbra fűzését szolgálják, mert nem egyszerűen a gyakorlati élet szemléltetéséből állanak, hanem a munkában való konkrét részvételt jelentik. Véleményem szerint ebben az esetben hasznos és szükséges.

Szeretném megjegyezni, hogy fenntartom előbbi kijelentésemet, hogy amennyiben valakit sérelmes intézkedés, fegyelmi vagy pénzügyi kötelezettség ér és az illető azzal nem ért egyet, ennek végeredményében nem a tanácsülés jegyzőkönyvébe kell csupán bekerülnie, hanem tessék fellebbezéssel élni a főigazgatóhoz, a miniszterhez, vagy a Népi Ellenőrzési Bizottsághoz, Ez az embernek nemcsak joga, hanem kötelessége is. Azért kötelességünk, mert nem az a célunk, hogy mi hibás, rossz és el nem fogadható intézkedéseket sorakoztassunk egymás mellé.

Ugyanakkor nem tartom szerencsésnek úgy tüntetni fel a dolgot, hogy a mi tanácsülésünk egyetért azzal, mintha főhatóságunk rendelkezései valakit tönkre akarnának tenni.

Az sem szerencsés, hogy a tanácsülésünkön ezekről a dolgokról megfelelően alapos előkészítés nélkül akarunk határozni.

Nem látom indokoltnak, hogy a Tanács hozzon határozatot^ebben az ügyben addig, amig Sébor professzor ezeket az appellációkat meg nem teszi.

Sébor János; Köszönöm Csikós elvtárs felszólalását és magam is igy vélekedtem, mert tudom, hogy kormányzatunk igen nagy súlyt fektet arra, hogy jogtalan sérelem senkit ne érjen. Azért ütköztem meg ezen a rendelkezésen, mert április 15-ig a visszafizetési kötelezettségének senki sem tud eleget tenni. Itt egyébként is az a helyzet, hogy az intézkedést jogtalannak tartom. Ha a minisztérium az igazgatónkat ilyen intézkedésre kötelezi, az jogtalanság. Nem gondolom, hogy a főhatóságunk ütni akarna rajtunk.

Magyar János: Amikor a rendeletet megkaptuk és összehívtam az érdekelteket, akkor Kőhidi elvtárs a rendeletet egész terjedelmében ismertette és én felajánlottam, hogy az érdekelt tanszékvezetők részére lesokszorosittatom.

Minden érdekeltnek - az én véleményem szerint is - joga van fellebbezéssel élni, de mivel a rendelkezést nem én hoztam, ezzel a fellebbezéssel a minisztériumhoz kell for dúlni ok.-£z igazgatóhoz kell beadni és az igazgató felterjeszti a főhatóságunkhoz.

Meg kell még említenem, ha vannak is esetleg számszerű tévedések, az mégis kétségtelenül megállapítható, hogy a revíziót végző bizottság, amikor az érdekelt tanszékek vezetőivel és dolgozóival tárgyalt a^helszinen, a bizottság egyik tagját sem vezette a minden áron való produkálás szándéka.

y