Erdőmérnöki Főiskola / Soproni Műszaki Egyetem Erdőmérnöki Kara - tanácsülések, 1956
1956.02.08. tanácsülés
- 17 Nem akarom az oktatással kapcsolatos éeare vote le imát elmondani, mert a kiériémléséé 1 Kapcsolatban megtartóit tanszéki értekezleten ezt már megtárgyaltuk. Csupán a tanszéki munkáról »szeretném &i észrevételek nyomán ea„át véleményemet elmondani, a -tanszék oktatóinak legaajátoeabb jellemzője, hogy fiatalok, a tanszéki oktatok átlagos életkora P5- év. jennek a fiatalságnak pedig együtt járója a t&gaeotalatlanság. Azonban van egy bizsuéiték is arra, hogy a hibákat ki tudjuk kheadbólni, ez pedig az oktatók lelkes áldozatkész- cége, amely mindig jellemezte az oktatókat, valahányszor a felmerülő feladatokhoz nyúltak, na egy tanszékvezető, aki évek óta vezeti a tanszéket eltávozik a tanszék éléről, nehéz' helyzetbe kerülnek ázott mar adó munkatársai, amikor lovászi elvtárs elment, ittmaradt a tanszék gazdátlanul 's lapp 1st Vén erejét gfeszitve küzdött a ráháruló feladatok Ági, nehézségekké 1. az oktatók mindent megtettek, hogy pótolják: lovászi e Irtára at. Hogy a nehézségek ellenére is emelkedett a tanulmányi színvonal, javult a hallkacók politikai magatartása, az. a tanszék fiatal oktatói kollektívádénak köszönhető. Fogl lkozni szeretnék azokkal am okokkal, amikben a hibák előidézőjét látom. Bit3 és legnagyobb kőrdée a tanszék vezet'sének problémája# ...erem állítani* hogy a tanszéki munka hiányosságai a tanszékvezet és hiányosságaiból eredne k. A tanssákve-zeto .unkájától fü^g & tanszéki munka szervezettsége, a hibák -felszámolása, i: ze a a hibák egyrészt az in tapasztalatlanságomból, másrészt sokirányú e1- foglaltSágomból erednek# A jövőben igyekezni fogok,-hogy kiküszöböljem ezeket a hibákat. Szeretnék még néhány kérdésre kitörni. Gunda elvtárs egyes megállapításaival á tanszéki dolgozók sem értettek egyet. ~z többek Közt a gyakorlati jegy kérdéso. A gyakorlati «.egyek bevezetésének ne gat iv oldalát világította csak meg Gunda elvtar*. Az elért J tanulmányi színvonal emelkedés a gyakorlati jegy bevezetése- nyomán jött létre. így tagadhat; tlah a gyakorlati jegy ösztönző hatása. Van & gyakorlati jegynek negativ oldala lei ' ' -or a hallgatókkal közöltük a gyakorlati jegy bevezetésének tényét, egy jó itíei^. óvatosan voltak a a-zsiaináriumokon# óvatosán nyúltak minden kérdéshez, gondolva arra, hogy szemináriumi mggnyilat hozásaik a gyakorlati jegyben maradandó nyomot hagynak. Nem mertek önállóan véleményt nyilvánítani, zz volt a gyakorlati jegy negativ oldala. 1st a felfogást mó._ most sem tudtuk felszámolni teljes egészében, ez az oktatók gondosan alkalmazott módszereitől, ügyességétől függ. A gyakorlati jegy második negatív oldala az, hogy egy-egy oktató eryidejüleg 160-180 hallgatóval foglalkozik. Félévenként mindössze 4-5 szemináriumon találkozik velük. Íz eredményezte ezt, hogy a gyakorlati jegy sok esetben nem* volt eléggé reális, és a hallgató nem minden etet ben kapta a tudásának me gfe le lő érdemjegyet. Az egész félév során agy-agy hallgató zeve&et szerepelt, de az év végi konzultációkra eljárt, jó dolgozatot irt, az me^kapta a jó oszt lyzatot., f$hí t, he a gyakorlati jegynek nem volt meg a megfelelő hatása, annak nagyrészt ez oktatók túlterhelése, alacsony létszáma volt az oka. A kötelező irodalom menny is egének me ghat ár ozásánál nem találom soknak a kijelölt kötelező irodalmat. Éppen a IV. evf. 4-se csoportja, amelynek az átlaga az erdéezévfolyt,mok közül a leggyentébb, 2,66 védekezett azzal, hogy olyan sok raj zieledaluk van, hogy jjeí l?-2 óráig rajzolnak-és a rajzokhoz szükséges számításokat végzik. Bzért nem Kell a hallgatók kifogásait fenntartás né! ül elfogadni. Állításom alptámasztasául jegyzem meg, hogy pl. a tőkés felhalmozódás oktatásával kapcsolatban P hétre JO oldalt adtunk fel kötelező irodalomként a Tőkéből.
