Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1955

1955.03.09. tanácsülés

- 19 ­képviselője résztvesz a tanácsülése ke a ée ezáltal tudomást szerez a Főiskola munkájáról, le hát .ilyen vonatkozásban nélkülözhetetlen az oktatok munkája a DlLz—eze1 kapcsolatban, nélkülözhetetlen, hogy az igazgató meghatározott időben beszélje meg a tanulmányi vonatkozású kerdleeket. Mikor a tanszékek foglalkoznak a !DI£z munka j állal az nem más, mint a Főiskola irány itást ad, vagy segítséget kér a Bisztől. Helytelen lenne elhatárolni, hogy csak a Párt vagy a főiskolai veze­tőség ée oktatók irány it ják a DI£z~t. Xuskó Ferenc: A hallgatók menzai ellátása nem megfelelő. Sem mennyiség, sem minőség tekintetében nem megfelelő, Tervbe kellene ven­ni önálló főiskolai menza létesítését. íía erdőgazdaságaink, ahol sük- kal kisebb a dolgozok létszáma, mint a mi hallgatóinké - tudnak önálló üzemi konyhákat létesíteni, mi is meg tudnánk ezt tenni a Főiskolán. Ez szerintem az egyetlen járható ut. Roller kaim; m A felvetett javaslatodat nagyrészt elfogadjuk. Varga elvtare javasolja, hogy az aspiránsképzésben résztvevő oktatók számát százalékban határozzuk meg. Szerintem 5-8 # legyen, vagyis 2-3 ember évenkint. így 10 éves ciklusban az összes segédoktetók részivé hét nek az aspiránsképzésben. Sébor Jánosi A Tudományos üin sitő Bizottság fogadja el a Fő­iskola Tanai*i Esstület é ne k a javaslat t, hogy kit kivan aspirantur&ra küldeni. A tan r, aki aspiranturára javasolja a segédoktatót, tisztában van annak felkészültségével, ismereteivel és kell, hogy olyan súlya legyen a javaslatának, hogy azt figyelembe vegyék, ne kelljen a jelölt­nek különböző képesség vizsgákon átesnie. Rántás Károlyt Véleményem szerint a Személyzeti Osztálynak kel­lene ki*5pítenie s megfelelő kapcsolatot az Akadémia személyzeti osztályával, ráért soki zor előfordul, hogy a jelöli, szakmai vizsgára már nem is kerülhet, és felvételi ügyét érdemlegesen nem is tárgyalján. Ebben látom a legnagyobb hibát.,Ha az illető jó a Főiskolán oktatónak és kutatónak, a felettese is ajálnja, nem tudom az Akadémia miért nem* akceptálja a tan rok kivénségait. Varga Jánost Hogy az Akadémia a jelentkezéseket miért utasítja vissza, annak iőfeb oka lehet. Előfordulhat, hogy a jelentkezőnek nincs megfelelő aspiráns vesetőye, vagy szakmailag, esetleg politikailag nem elég fejlett. Ebben a kérdésben is osztály politikát U6ll folytatni. Ha nem szakmai, hanem politikai szempontból támasztanék Kifogást a jelentkező ellen, felvetődik a Kérdés, hogy alkalmas-« ugyanakkor arra, hogy a Főiskola, vagy akár melyik felsőoktatási szerv oktatója legyen. Ezt minden esetben tisztázni kell, hogy ml a visszautasítás oka. üinden olyan „cVselatot elfogadunk ée támogatunk, ahol a yelölt megfelelő. Sébor János: Elengedhetetlen lelt étel, hogy nekünk is tudomásunk­ra hozzak“ az esetleges visszaút as iás okát. Rolls y ai Imám Ezek a kérdése* az w.7.. érte Ke zle t e a már elhangzot­tak, de nagyrészt személyi kérdéseknek tekinthetők, ezért is nem tar­toznék szorosan a fejlesztési tervhez. Prllay Kándor: Tervünk, hogy a jövőben minél több aspirants ké­pezzünk. Kötelességemék tartum ezzel kapcsolatban felhozni, az anya­gi alap kérdését. Az aspiráns a tanszéket terheli, mert az Akadémia minden terhet rárótt a tanszékekre, Amikor az aspiránsok létszámát e- melni kívánjuk, feltétlenül szükséges a költségvetési hitel emelése is. Ha ez nem történik meg, el fog sorvadni a tanszék. Roller állmán: Belevesszük a tervbe az anyagi alap biztosítását, .-I-. ^» é tanszék vezetőjével kapcsolatos kívánságunk, hogy az Illető lehetőleg erőomérnök legyen, még egyelőre távlati terv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom