Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1955
1955.03.09. tanácsülés
- 17 # adatokat káderek fogják megoluacf> Ezeket a kádereket itt s Főiskola neveli* ezért nem közömbös, hogy milyen az oktatógárda a Főiskolán. Ez adja mag a döntő súlyát ennek a pontnak. Néhány szemponttal szeretném az összefoglsltakat kiegészíteni. Elsősorban hiányosságnak tartom,^ hogy a tervezet nem foglalkozik a tanszékvezetők utánpótlásának a-kérdésévé 1. Nyilvánvalóan számolni kell azzal, hogy előbb-utóbb a régi kiváló professzorok kidőlnek és azok pótláséról gondoskodni Kell* Hogy ezt hogy kívánják valóraváltani, az a tervezetből nem tűnik ki. Ezt feltétlenül bele kell dolgozni. - A szakmai és tudományos fokozat megszervezésére, idegen nyelvek elsajátítására vonatkozó szempontok helyesek. Szakmai - politikai és tudományos fokozatok megszerzését a tanársegédek és adjunktusok részére ie biztosítani kell. Szerintem kevés, ha a Főiskoláról évente csak egy segédoktatót vesznek fel aspiránaképzésre. A tervezetnek szerintem százalékosan kellene meghatározni, hogy hány aspiránst kivannak évenkint képezni. Ugyanígy helyes a szakmai gyakorlat megszerzésére is irányelveket adni. Nem foglalkozik e tervezet a professzorok ideológiai továbbképzésével, ugyanakkor utal arra, hogy a ssgédoktatók ideológiai oktatásával a politikailag fejlett tanszékvezetőket kell megbízni. Felmerült a kiváneég, hogy a Főiskolának önálló marxista-leninista tanszéke legyen. Van-e már erre vonatkozóan javaslat? Szerintem nem feltétlen követelmény ez, hogy a tanszékvezető erdőmérnök legyen. Ismerje e szakma alapvető követelményeit, a szakmai anyagot tudományosan elé tudja támasztani. Vájjon a Főiskola foglslkozott-e a gondolattal, hogy javasol olyan elvtáreat az oktatók közül, akit 3 éves pórtfőiskolá- re lehet küldeni. A pedagógia fontos kérdéseit nem részletezi a terv. Ismertetni kell, hogy az oktatók hogy foglalkoznak a hallgatók nevelésével elvi szil rdság, bátor helytállás, vezetés tekinteteben. Nem értem a tervezet azon kitételét, hogy segédoktatói állások . rovására kell szervezni magasabb Kulceszámu állásokat. Hogy ezt a kérdést a terv felveti, bátor kezdeményezés, helyes is, cs&k'nem ilyen megfogalmazásban. Sébor elvtárs hozzászólásában a hallgatók szociális juttatását javasolja. Zz politikai kérdés. Az 53-as határozat afra utal, hogy- ne csak az állam hozzon áldozatot a Hallgatók neveltetéséért, hanem a szülők, szociális helyzetüktől függően, szintén járuljanak hozza gyermekük neveltetési költségeihez. A demokrácia nagy kedvezményeket ed a hallgatóknak, de mindent nem lehet az. államtól várni. Strausz József: A hallgatók kommunista erkölcsben való nevelése nem csupán a párt- es a t megszerve zetek dolga, hanem feladata ez minden oktatónak, i-rofesszoraink ennek a feladatnak minden te Kincs eben igyekeznek megfelelni, és jól vesznek részt az ideológiai oktatásban. Nőni mondható ez el azonban a fistól se gédoxt at óinkról. Ha megnézzük a konferenciákat megállapíthatjuk, hogy éppen azok tanúsítják a leginkább jgaeeziv magatartást, akik nemrég Kerültek ide hozzánk. A központi Vezetőség határozata leszögezi,, milyen helytelen nézete* mutatkoztak egyes állami vezetőizervek részéről. Mi ennek nyomán világosan léthat- jukj hogy e jobboldali elhajlásban, ami Főiskolánkon is mutatkozik, a segodoktatóknak részük van. Amikor leszögeztük, hogy nagy a multbaná- zée, ugyanakkor eltagadjuk haladó eredményeinekt. Nyilván elsősorban itt mutatkoznak meg a hiányosságok. Ha valaki közömbösen viselkedik a politikai kérdésekkel szemben, a hallgatókkal való érintkezés során ez károsán befolyásolja a neve lő munkát, kz pádig nagy hátrány, mert a t
