Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1952-1953
1953.02.11. 4. rendes tanácsülés
-10meg a kapcsolat egyéb szervezetekkel és más tanszékekkel. Ez a dolog két részről volt elhanyago , is igaz,hogy a DISZ ez _ ______ ___ _______ _____ ________00__. „ felmerülésének egyik komoly oka abban van,hogy állandó időhiánnyal küzdőt- 2 tem. Túl voltam terhelve munkával, de az is lehet,hogy ennek csupán az volt az oka,hogy rossz volt az idő beosztásom, lieg fogom vizsgálni ezt a kérdést és egyben kérem a kartársakat, tapasztalataikkal legyenek segítségemre és számoljanak be róla,hogy állanak ők az idővel. 1 felsőbb hatóságok részéről nem kaptunk elég támogatást. Tanszékem a legtöbb évfolyammal foglalkozó tanjtx székek egyike. A személyzet kérdése mégis szinte megoldhatatlannak látszik. Tuskó Ferenc kartárs ügye mégis csak novemberre intéződött el.A rendep^zési intézetnél leépítések vannak, onnét kértünk 2 főt. Hasonlóképpen húzódik a Kiss László ügy-e is.Elengedték, de még nem jött meg a döntés*. Kifogásként hangzott el az a körülmény, hogy a végzett hallgatók nem mennek szívesen az üzemhez. Evről-évre javul a hallgatók szociális összetétel le, a jövőben még inkább érvényesül,hogy olyan hallgatókat veszünk fel,akiknél remélhetjük,hogy a mi nevelőmunkánk nem vész kárba,,hanem mindig hatásos, sabb lesz és érvényre jut. így vélem azt a kérdést is kedvezően megoldani. A külső szervekkel való kapcsolat tekintetében elsősorban az lenne a fon tos,hogy a tanulmányi erdőgazdaságot mintagazdasággá tudnánk fejleszteni s igy bemutatni a hallgatóknak. A szovjet irodalom megismerésére szolgáló lehetőségek sem megfelelőek. A fordításokra nem áll megfelelő összeg rendelkezésre. Lövetkező hozzászóló Jablánczy Sándor elvtárs: MAz üzemi termelés megsegítése tényleg nem vált be olyan formában,ahogy azt az JjGEMen keresztül megszerveztük. Néhány üzemmel személyi kapcsolatot vettünk fel. Különösen felkerestek bennünket problémáikkal a nemrég végzett hallgatója. Ezek a legértékesebb kapcsolataink. A kutató-munka tényleg nem eléggé.kielégítő. Nekünk azonban az oktatásra kell a fősulyt helyeznünk. A leghelyesebb,ha a kutatómunkát mi az üzemi kapcsolatokkal építjük össze. A legszűkebb keresztmetszetet a személyzet kérdése mutatja. Bírálat és önbirálat.Magunknak kell elsősorban átvennünk,hogy helyes bírálatra és önbirálatra nevelhessünk. Sok tekintetben még liberális szellem uralkodik. Ezt a szellemet elvtársiassá kell formálnunk. Véleményünket nem szabad véka alá rejtenünk. Helytelen az az álláspont,hogy a kritikának nem szabad szigorúnak lenni, mert hátha megsértődik az,akit a bírálat ér. A tanszéki autonómia. A tanszékek elszigeteltsége már úgyis megszűnt, ma már nem autonómok. Akkor lesz azonban tökéletesen felszámolva,ha a tanszékek között meglesz á tökéletes összhang és együttműködés. Kérdem,hogy a tan^mányi erdőgazdaság szervezése miért késik ? Két éve nem kaptunk határozott intézkedést. A szervezési javaslatot beadtuk. Ez^a minta üzem annyit jelentene nekünk,mint más tanszéknek a kísérleti laboratórium. Nagyon nélkülözzük. Kérem, vegye át ezt a kérdést a'z /GEM, mert egy ilyen mintaüzemen keresztül tudjuk a hallgatók kedvét megnyerni az erdőgazdaságok külső problémái ir^nt. Pallav Nándor elvtárs kér szót s a következőket mondja: „Kifogas merült fel a tekintetben,hogy főiskolánk ner nevel megfelelő ipari mérnököket. Ennek a kérdésnek a megoldása nem rajtunk múlik. Örvendetes,hogy felmérőit már ez a kérdés,sulypontosabbá kell tenni a faipari mérnökképzés problémáját. Pil- laratnyilag a lehetőségek erre nagyon gyengék. Az órák száma olyan kevés,hogy ilyen irányú komoly képzést nem lehet adni. Ujtárgyakat kell felvenni és ezt a-most meglévő óraszámot lényegsen fel kell emelni. Ránk most a mérnökképzés terén nagy feladat h rul,amikor megszűnt a szigorlatok rendszere és helyette diplomatervet készítenek hallgatóink.Olyan munka áll előttünk,aminek nehézsége szokatlanságában rejlik. Az erdőipari mérnökképzés vonalén sok olyan ioari kérdés lesz,amely technikai megoldásokat tartalmaz. Ez nem lesz könnyű. A gyakorlatban nem sok megoldást láthatunk,mert faiparunk még nem olyan fejlett. Több szakembert meghivott az /GEM a füzesabonyi fűrészüzem megszervezésére, de ez nem elegendő, a szomszédos demokráciak— ban nálunknál sokkal fejlettebb a faipar, pl. Qsehországban,azért módot kelle» ne nyújtani a faipari mérnökképzéssel foglalkozóknak,hogy a szomszédos demokráciákban nagyszerűen berendezett faipri üzemek vannak,igy pl.Csehországban. politikai munkánk nem
