Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1952-1953

1953.02.11. 4. rendes tanácsülés

-11.Célszerű lenne a mechanizált fűrészüzemeket meglátogatni.

Elhangzott az a kifogás,hogy tanszékeink nem támogatják az üzemeket.ügy látom a tanszékek részéről a támogatás abban áll,hogy az üzemek problémáit” »szakkérdésben a-'tanszékek oldják meg. A mi tanszékünk az üzemekkel szoros kapcsolatot tart fenn. Már 3 éve végez állandó vizsgálatokat és kísérleteket és alig adtunk át a kísérletek eredményeit,az üzem már is az eddig használt tüzelőfa átszámítási kulcsok újra'átdolgozását kérte a tanszéktől. Ezé et a kulcsokat használják most már kint a gyakorlatban. így megállapíthatom,hogy az üzemek részéről a teljes anyagi és erkölcsi támogatást is megkapjuk munkánkhoz.

Az oktatásban háttérbe szorulnak a kísérletek a gyakorlatokkal saemben. Az elméleti anyag meglehetősen kiterjed a gyakorlatok rovására. Az Akadémia műszaki főosztálya elhatározta,hogy a következő időkben megbízást ad a fontosa sabb fafajok műszaki tulajdonságainak megállapítására, tájegysegenkint vizsgájuk ezt a kérdést, melynek kiderítésében a tanszék végzi a vizsgálatokat az ÁGEM mellett. A fentiek alapján meg kell állapitanom,hogy az elhangzott kritika ez a része nem érinti tanszékemet.

Egyben kérem a jövőben is az /gém anyagi és erkölcsi támogatását.

Botvay károly a következő hozzászóló és az alábbiakat mondja:,, A kifogásolt pontok között szerepelt,hogy az oktatási munka mellett elhanyagolják a tanszékek a kutatómunkát.

Ebben a kérdésben nem mindig marssztalhatók el a tanszékek. Evekkel ezelőtt kezdtünk foglalkozni a kérdéssel,hogy megállapítsuk egyes fafajok talajigényét. Meg kell állapítanom és el kell ismernem,hogy ez a kérdés még elég gyenge lábon áll az erdészetben. Pedig ez a kérdés nem csak speciális magyar kérdés, hanem világjelentőséggel bir. A mezőgazdaság 1-2.éves növényekkel dolgozik és azokat kutatja, de sokkal nehezebb a helyzete az erdőgazdaságnak, amely nem csupán évtizedes, hanem évszázados növényekkel foglalkozik. A Szovjetunió idevonatkozó szakirodalma ennek ellenére meglehetősen fejlett és szór- galmas munkáról számol be. Az alföldi akáccal kapcsolatban állítottuk be ezt a kérdést. Ehhez szükségünk lett volna egy készülékre, mely^a tápanyag kérdés- sei kapcsolatban a foszforsavat és káliumot határozná meg. Évről évre majd ez- zel,majd azzal a kifogással ütötték el tanszékünket ettől a műszertől, pedig az ára nem olyan nagy,hogy ezzel lehetne indokolni a kérdés elodázását. Mintegy 15.000 forintot jelentene ennek a műszernek a beszerzése. Nem lehet,hogy a kutató munka ezért essék vissza. Az igényelt műszer helyett kaptunk volna egy merőben más műszert,amire semmi szükségünk nincs, de viszont csupán 3.000 forintba kerülne.

A megfe elő műszerek hiányában klasszikus megoldásokhoz is fordulhatnánk, de ez hosszadalmas és költséges, mert ehhez viszont platinacsészékre volna szükség,ami szintén nincs,mig műszerrel hetenkint több kiértékelést is végezhetnénk.

Az AGEM itt megjelent képvielői felé terjesztem azt a kérésemet,hogy kard ják fel ezt az ügyet,hogy tényleg érdemben végezhessük munkánkat.

Winkler Oszkár jelentkezik szólásra:,, Az erdészetben a magas és mélyépítő s~k?rdise~egyre~nagyobb jelentőséget kap. Az ÍGEM uj tervezőirodát állított fel. Ezt a jelentőséget átérezve igyekezett az épitéstani tanszék az üzemekhei közelebb jutni. Ehhez a legnagyobb támogatást kapta ezt ezután is köszönöm, *

A hallgatókkal megismertettük az erdőgazdaság létesítményeit.Igyekeztünk olyan feladatokat adni,ameüyek kikerülve az üzembe már ismerősek lesznek. Sikerült az üzemeknek is megfelelő kritikával támogatást adni. Hiányosság,hogy az épitéstani előadások keretében a szovjet eredményeket nem tudjuk közkézre adni. Ez nem az épületszerkezetekre vonatkozik,hanem speciális kérdésekre, a- melyek az erdőgazdaság építési kérdéseire vonatkozik. Főiskolánkra a közeljö- váben jön egy szovjet docens,aki bizonyára e tekintetben is megadja a megfelelő támogatást.

Csatlakozom a továbbiakban Pallay kartárs felszólalásának ahhoz a véleményéhez ,miszerint ajánlatos volna, ha egyes oktatók külföldi tanulmányútra mehetnének a szomszédos népi demokráciákba. Ezeknek az utak- ak hasznát az oktatás és nevelés eredményei mutatnák.

Somodi Jakab: „Az oktatás -és nevelés kérdésével nem kívánok foglalkozni csupán 3 kérdéshez szólok hozzá.

I./, Az üzemekkel váló kapcsolat. Úgy látom,hogy a mi oktatószemélyzetünk-