Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1952-1953

1953.02.11. 4. rendes tanácsülés

dásában elhangzottakra a következőket szeretném válaszolni és véleményt nyil- •vánitani.

1./ A tanulmányi „eredmény. Mi idősebb tanárok,már huzamosabb ideje foglal, kozunk oktatással és egyenesen be kell,hogy valljuk,hogy az utolsó szemeszter ' ■eredményei várakozáson felül jók voltak. A szemeszter alatt uj módszereket alkalmaztunk kísérletképpen, melyeket a szemeszter elején lefolytatott tanácsülésen alaposan letárgyaltunk és az itt lefektetett módszerek alapján végeztük munkánkat. Le kell szögeznünk,hogy munkán jó volt ugyan,de hiba lenne azt állítani,hogy tökéletes. Minden előadó részéről helytelen lenne feltenni, hogy a tanszék által elért eredmény csupán az ő munkájának eredményeképpen tudható ba, Ami munkánk csak akkor eredményes, ha az oktató személyzet is megfelelő. Első és legfőbb követelmény,hogy minden .tanszék megfelelő segédtanszemélyzettel rei delkezzék és ez a tanszemélyzet eljfogadja a tanszékvezető utasitásait és irányítását. Hogy ez elérhető legyen a tanszékvezető tanszéki értekezleten foglalkozzék az oktató segédtanszemélyzettel és az ő javaslatuk alapján módosítsa, formálja tanszékének-munkáját. Az.cn tanszékemen különösen a vizsgaidőszak, ban sohasem volt hivatalos ieiő, ha a hallgató jött és segítséget kért a tanszéktől. A tanszemélyzet is mindig szakított időt, ha hallgatókról volt szó. Egyénileg is foglalkoztak a hallgatókkal, ha annak szüksége mutatkozott. Az ő érdemük az elért jó eredmény»melyért becsületesen meg is dolgoztak. Remélem, hogy a jövő félévben még több és jobb eredményt tudunk felmutatni azáltal,hogy javítunk és okulunk, tanultunk a múlt félév eredményeiből.

2. /Kifogásolták,hogy a tanszékek nem nyújtanak a termelésnek elég,segít séget. Ebben a kérdésben is az a helyzet,hogy tanszékünk mindent megtesz a $ szoros kapcsolat kiépítése érdekében', de az üzemek jöjjenek hozzánk problémáik! kai,hisz mi innét a tanszékünkről nem tudjuk,hol a nehézség,hol szorulnak segítségre. Az a benyomásom,hogy egyes üzemek nem szívesen fogadják segítségünket. Minden oktató kell,hogy átérezze a kérdés fontosságát.

A gyakorlatban ez a kérdés úgy oldódott meg, ha a volt tanítványoknak valami problémája merült fel az életben való elhelyezkedés után is hozzánk fordulta; segítségét;,amit minden estben meg is kaptak és ily módon segítettük az i üzemeket,azáltal,hogy térképeket készítettünk,fotóztunk nekik.

Köszőnetemet fejezem ki a kormányzatnak,hogy a megfelelő hitelkeretet bocsátott rendelkezésünkre,mely szintén ezt a célt szolgálja. így módunk van kijárni egyes üzemekbe s ott körülnézve a felvetődő problémák -mely minden ü- zemben akad- megoldása gyümölcsözőül fog hatni és meg fognak óldődni.

3. / A faipari mérnökképzés. Mindig és ma is az a vélemény,hogy közgazdaságunknak mindig szüksége volna speciálisan képzett faipari mérnökökre. Ha ezt nem is egy külön kar szolgálná a faipari mérnökképzést, de a III.IV.év szakosítása utján elérhető lenne,hogy a hallgatók egy részét faipari mérnökké spe, ciiLizáljuk. kormányzatunk véleménye az, hogy az erdőipari mérnökök képeztesse- nek egyúttal faipari mérnökökké. A mai 8 szemeszteres előadások mellett megoldani ezt nem lehet. Ebből következik,hogy fel kell emelni a tanulmányi időt 9-11 szemeszterre,ahogy a többi műszaki képzésnél van. Ebből 10 szemeszter okié tatás,egy .szemeszter pedig a diplomaterv készítését szolgálja.

Távol áll tőlem,hogy ezzel meg akarjam túlságosan terhelni a hallgatókat és üzemi szolgálatukból még egy évet el kivárnék venni, de azt is számba kell - -venni, vájjon gyümölcsöző-e ez a megoldás vagy nem. Mi 8 szemeszter alatt végeztünk, utána 2 gyakorlati év következett,ami szintén hozzátartozott az oktatáshoz.Erről a két évről kellett összefoglaló 50-80 oldalas dolgozatot Írni, melyben beszámoltunk mit végeztünk,láttunk,tanultunk,mit tartunk jónak és mit m hibásnak az elmúlt két gyakorlati idő tapasztalataiból. Ennek megtörténte után tettük le az államvizsgát.,Ez felel meg a diplomaterv megvédésének. A fent javasolt meghosszabbított idővel járó anyagi áldozatokat népgazdaságunk bizonyá-y ra meg tudná hozni, mert hisz kézzelfogható haszon adódik abból,ha 9 illetve 11 szemeszterre eiheljük fel a tanulmányi időt.

A speciális mérnökképzés tekintetében csak addig menjünk el,amig ezzel nem veszélyeztetjük azt,hogy látóköre meg legyen, mert enélkül nem tekintheti - ■ át egész népgazdaságunk horizontját. s

4. /Az oktatás és nevelés munkája. Aki oktatással foglalkozik az egyben nevel is. Nevelés nélkül nem lehet oktatni és‘fordítva is fennáll. Ha nem fe- - gyelmezek, nem vezetem a hallgatókat, oktatás tekintetében sem tudok eredményeket felmutatni. Amikor szakmailag képzem is viszem előre a hallgatókat»ugyanakkor becsületességre, t:sztességre,önállóságra,helytaállásra is nevelem őket.-7-