Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1952-1953
1952.11.04. együttes tanácsülés
5 hibák feltárását^ kiküszöbölését, a szovjet tudomány elsajátítását, a tudojány és technika legújabb eredm-nyeinek az oktatóanyagba való beillesztését. A programmok elkészítésénél nem folyt elég intenzív vfelvilágoeitó munka és ezért -bár az egyetemi tanárok és az ok tató személyzet megértette a programmok elkészítésének jelentőségét - egyes karokon nagy ellenállá mutatkozott a programmokkal szemben. A miniszter aposztrofálta a spproni egyetemet, ahol állítólag ellentétes nézetek habzottak el, de voltak ilyenek a különböző egyetemek programm-vitálban is. Azóta aprogrammok elkészültek és megállapítható, hogy egyetemeink és professzoraink szivesen foglalkoznak a programunk kialakításában, Műszaki vonalon az ipari szakemberek bevonása sokat segített a korszerű tudományos technikai eljárásoknak oktatóanyagba való bedolgozásában. Helyteleníti a programmok tul- politizálását, bár bele kell vonni a politikát is. A programmokat és azok vitáját fel kell használni az oktatószemélyz~t részére. Különösen az ideológiai természetű kérdéseket felvető problémákat kell széles körben megvitatni. Szükséges, hogy az uj tanagyag összefüg- jön a szocialimus építésével. Az uj vizsg renddel is hosszabban foglalkozik a miniszter beszéde. Az uj vizsgarenddel a tanulmányi fegyelem és a tanulmányi színvonal emelkedését kell elérnünk, ezért vezettük be - a Szovjetunió példájára - az államvizs a ás tervmegvédés rendszerét. A rendelet értelmét ás lényegét tudatosítani kell a tanszemélyzet között, a hallgatókkal pedig jó politikai felvilágosító munkával a folyamatos tanulás szükségességét. Legdöntőbb pedig a folyamatos ellenőrzés, hogy ne maradjanak el a tanulmányi anyaggal a hallgatók. Az államvizsga tematikáját az utolsó év II. szemeszterének ©lején kell kiadni a hallgatóknak és állandóan ellenőrizni a hallgatok kászülsát az állam vizsgára. Utal a maxirnaliznus veszélyére, amelyre maga Rákosi e.t. hivta fel a Minisztertanácson a figyelmet. A diplomaterveknek tártál mazniok kell a szakmai kérdéseken kivül a gazdaságosság, az üzem- szervezés problémáit, továbbá a munkavédelem, a balesetelháritá s kérdését is. Felhívja as egyetem vezetőinek figyelmét a lazaságok ki küszöbölsésére, a fegyelem megszilárdítására, amivel együttjár a hallgatókkal való több tör ődés és több szeretettel való foglalkozás. Fontosnak tartja az oktatás, nevelés kérdését nemcsak az ó- rán , de óránkivül is, hogy egy újfajta professzori-tanulói viszony alakuljon ki, amelynek alapján a professzor megismeri tanítványai lel két, gondolkozását, problémáit, kulturigényeit, szórakozásait, mert komoly fordulatot csak úgy elhet elérni, ha egyénenként megismerik egymást. Foglalkozott a miniszter beszéde az elsőévesekkel és szakérettség gisekkel való foglalkozás kérdésével is. Majd felhívja az egyetem vezetőinek figyelmét arra, hogy legyenek igazi vezetők ás döntő feladatukne tekintsék a nevelőmunkát, erre irányiteák a tanszemélyzet figyelmét a tanácsüléseket és minden rendelkezésre álló formát használ janak fel erre a célra. Uem szabad a nevelést csupán a Disz-re bizni, A Disz-szervezeteknek is meg kell ja itaniok munkájukat. Felhivja továbbá az egyetemi vezetők figyelmét a módszertani munka kidolgozására, mely célból rendszeresíteni kell a módszertani ankéteket, Utal a K.M. ezzel kapcsolatos módszertant levelére, amelyet vitassanak meg az egyetemeken és használják fel az oktató-nevelőmunkában. Döntő fontosságúnak tartja mind a hallgatók, mind pedig az oktatók ideológiai és politikai színvonalának emelését, a programmok szélesebb körben való megvitatását, a marxista-leninlst a tanszékek bzorosabb bevonását az egyetem vezetésébe. Beszéde 2*/ részében az egyetemi és főiskolai oktató fizetésrende- zásével foglalkozott a miniszter. Az ipari és felsőoktatási bérek viszonya sok helyen bérfeszültséget okozott, ami szükségessé tette a bérrendezést* Az uj rneáe-let az oktatók megbecsülését jelenti, ami a fizetásemeléeben jut kifejezésre. A különböző pótlékok felszámolásával érvényrejut a Szovjetunió bérrendszere. így a felsőoktatási sze-
