Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1952-1953
1952.11.12. együttes oktatási értekezlet
-2Cközött. Természetesen előfordulhat az is,hogy a visszakérdezésre kihívott hallgató nem tudja összefüggően elmondani az anyagot. Ekkor nem szabad az oktatónak abba a hibába esnie, hogy felvilágosítás nélkül és hozzá még esetleg durva és túl szigorú hangon elzavarja a hallgatót a táblától# hanem ellenkezőleg nem szabad a hallgatót addig a táblától eleresztenie v mig azt több kevesebb segitseggel feladatat meg nem oldja és á 3zóban- forgó és az anyag folyamatos megértéséhez szükséges tételt teljesen meg nem érti.Ízt az eljárást többször ismételje meg az oktató a gyakorlat ideje alatt különböző és a azóbanforgó tétellel kapcsolatos gyakorlati példák kidolgoztatása ubjin#meiynek során a hallgatók meggyőződést szerezhet arról,hogy a azóbanforgó tétel az illető tudományban valóban központi helyzetű és széleskörű alkalmazást találhat »Ha ezek után úgy látja az oktató ,bogy a hallgatóság tel es egészen a tételt értelmével és jelentőségével tisztában van, diktálja le a tétolt és gyakorlati alkalmazásinak módját rövid,könnyen megtanulható formában és hívja fel a hallgatók figyel* met arra,hogy az Így megfogalmazott tételt és hozzátartozó képletet valamely módon /pl. be kerete zéssel, vagy 3zinesceruzával váló aláhúzással/ a gyakorlati füzetében jelölje meg. . Tapasztalatom szerint a gyakorlat ilyen módon való vezetéséért a hallgatók palásak mert látják az oktató segíteni akarását 3 azonkívül a módszer nevelő hatása la,amennyi ben a hallgatók és az oktató közösségi munkájának példája nyomón közösségi munka értékének felismerésére vezet,tehát «1 oktató munka ily módon nevelő munkává is válik. dr.Botvay Karoly: az előtte szólók gyakorlatiasan sz >ltak hozza a kérdéstez,c olyan természetű hozzászólást kiván megtenni ami Somwalter professzoréhoz kapcsolódik, A természettudományok dialrtctikus szemlélet nélkül elő nem adhatók^ és nem ia művelhet ők.Ennek előadasara és minden esetben való ramutatáslra a dialektikus szemléletnek - olyan valakinek akinek az a megtisztelő feladat jut ott,hogy természet tudományt adhat elő - minden esetben súlyt kell helyeznie. A maga köréből hóz fel példát,ahol a dialektikus szemlélet a talajtan tudományát az egyhelyben való fcpogisból kiszabadította, a talajtan fiatal tudomány még,de mór Rétikben is súlyos válságba került. az első válsága a századforduló tájékán volt »amikor hilgard amerikai é3 óokucsajev szovjet tudósok kimozdították helyéből dinamikus szemléletükkel, a talajtan fejlődésének ez nagy fejlődést adott. Azelőtt a talajokat úgy tanulmány ózták,adat egy önálló természeti jelenséget. E* a szemlélet; vezette a talajtant válságba.óoku- caajev és az orosz talajtani iskola volt az,amely rámutatott arra,hogy nem lehet elvonatkoztatni a természet ilyen fontos jeleű3égót,mint a talajt, a természet többi jelenségedtől. másik érdekes forradalmi lendület továbbvitele volt az októberi forradalom utáni mozgalom,ami kor a -zovjet haladó tudó 3ai,Lüazenko,Micsurin, Hl jams z és a többiek már nemcsak dialektikus szemlélet,hanem dialektlfe kus materialista szemléletet hoztak a talajtan^ tudományba.ó^ak akkor vagyunk képesek a talajtan helyes megértésére, ha biológiai szemléletre térünk át -Ez arra vezet,hogy a talajtanba be lehetett vinni a darviniz- mus eszméjét. Hogy mit jelent a dialektikus materializmus a tudományban, arra minden esetben rá kell mutatni a hallgatók előtt. A dialektikus szemlélet hiánya nemzeti katasztrófákat idézett elő világszerte,mivel a természetet nem mint egységet fogtak fel. hanem csak részleteiben t aiulmá- nyozták.Igy történtek az erdőpusztitások. A talaj fejlődését nem ismerték és lehetségesnek tartótták,hqgy elepyes állományokat monokultúrákkal hely ott ősit senek. Németországban például erdős területeket pusztaságokká változtattak ezáltal. Űriási áldozatokat kell hozni,hogy ezekből a területekből újra erdőgazdaságok váljanak. Pontos a hallgatóság elé térni azt, hogy a tudomány nem zárkózhat el a laboratóriumok és tantermek világéba, hé kell műt stnunk,hogy a tudományt hogyan lehet az életbe kivinni és ott gyümölcsöztetni. az előadó professzornak minden egyes esetben rá kell -Jutatnia és minden alkalmat meg kell ragadnia arra,hogy a dialektikus szemléletre ránevelje a hallgatóságot, mert erre a hallgat óságnak az életben, a gyakorlatban lépten nyomon szükségé lesz. • ;:r. 'vuíte,...
