Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1952-1953
1952.11.12. együttes oktatási értekezlet
elvtársat,összes oktatóinkát,dolgoz6inkát, a professzor,adjunktus éa tanársegéd élvtársakat és kedves vendégeinket. Közös értekezletünknek,előadásunknak az a célja,hogy Megbeszéljük azokat a fel adatokat »amelyek Darvas József közoktatásügyi miniszter elvtárs 1932« okt.24-én elmondott beszéde alapján az ország minden egyetemi és főiskolai oktató jára,tehát ránk is hárulnak. }A min.elvtérs beszédében és az azt követő vitában olyan szempontok vetődtek fel,eaielyeket mindnyájunknak meg kell ismerni és az oktatásban felhasználni. A min.elvtérs beszámolója két főkérdéssel foglalkozott* 1. / Az oktató-nevelő munka megjavításéval, 2. / Az egyetemi és főiskolai tenszemélyzet fizetésének és munkaidejének a rendezésével# A beszéd legeleje mindjárt leszögezte azt,hogy az egyetemeken és főiskolákon az elmúlt esztendő a javulás ideje volt, a tanulmányi színvonal határozottan emelkedett, ha ez mindenhol számokban nem is jutott kifejezésre.Ennek oka az,hogy a megelőző években az osztályozásban még nagyfokú liberalizmus érvényesült és azt a múlt évben az egyetemek igyekeztek fel számolni, an i teljes mértékben helyes és alkalmas a tanulmányi szinvonal emelésére. Az évvégi bukások számában azonban bizonyos fokú emelkedés mutatkozott ez ránk Sopronban is érvényes - ami bizonyára annak az eredménye hogy az oktatószemélyzet a követelményeket emelte anélkül»hogy ezt megelőz« te volna az oktatómunka jobb int entitás a. Ez pedig olyan pedagógiai hiba, amelyeket oktatásunkból ki kell küszöbölnünk. Először jobban kell tanítanunk és ekkor kívánhatunk többet ha Ugat óinktól, mert egyébként eljárásunk nem fegyelmező és célravezető# A, javulást mutatja a vizsga el maradás ok csökkenése is a múlthoz viszonyítva# Általában tehát javuló munka folyik egyet esteinken, amiben bencw van az okt atószemélyzet lelkiismeretesebb munka ja ,va lám int a tanulók jobb munkafegyelme is# A javulás azonban igen kicsi és ingatag alapokon nyugszik,aainé) az az oka,hogy ezt a javulás* nem követi és nem támasztja alá egyetemi oktatóink politikai és erkölcsi maga tartásának, gondolkodásának a fejlődése la# Farksa Mihály elvtárs a Központi Vezetőségben tartott referátumában j erre a kérdésre élesen rávilágít ott. Fark as elvtára is megállapította azt, hogy egyetemeinken és főiskoláinkon az ifjúság politikai é3 erkölcsi magatartásában van fejlődés,de hozzátette,hogy ez’a fejlődés túl lassú,annyira lassú,hogy gSTjává válik az oktatási színvonal emelkedésének is# szocialista építésünk szemportjából pedig föltétlenül szükséges,hogy az egyetemekről kikerülő ifjúságunk politikai és ideológiai,de szakmai felkészültségben is na;jy óbb haladást műt ass on,mert egyébként nem tudjuk biztosítani népgazdaságunknak azt az u.itipuau értelmiséget, amit Pórtunk és népünk vár az egyetemektől és főiskolákc ól# Farkas elvtórs referátuma és a Központi Vezetőség határozata sok olyan szempontot adott »amelyek egyetemi oktatásunkat nagymértékben vannak hivatva segíteni,mégis - állapította meg Darvas elvtára - sem a minisztérium ok,sem az egyetmek nem ismertették és nem beszélték meg a Központi Vezetőség útmutatását. A soproni egyetemi karok ezt éppen most v Roller Kálmán áLvtars beszámolójában - hallották# Darvas min. elvtárs ezután felvetette,hogy mik a legfőbb bajok az egy etem i^főiskolai oktató és nevelő munkában# Megáll a pit ott a ,hogy több hiba van. Az első az apolitikusság. Ez hallgatóink jelentékeny részének jellemző vonása. Az egyetemre kerülő ifjúság nemhogy jobban bekapcsolódnék az életbe* a szocialista é.ités problémaiba »ellenkezőleg eltávolodi k ettől mintha az egyetem külön világ lenne, csak magának élne. A hallgatóság jó része nem olvas újságot,~ és nincs tájékozva gazdasági életünk problémái róljjsőt a való helyzetről sem. Az ifjúság politikai érdeklődése egész kies a középiskolából sem hoz sokat ebből, és az egyetemen sem fejlődik tovább, nem bővül politikai érdeklődésének a kÖre,gyakraú inkább visszafejlődést lehet megállapítani.Erre mutat az a tapasztalat.hogy sokszor az I.évesek munkafegyelme,magatartása jobb,mint a Ü.éveseké.áltaIában nagyfokú a panasz az egyetemi hallgatóság politikai tájékozatlansága miatt,nem ismerik a fontos kormányhatározatokat »amelyek gazdas ági,kulturális és társadalmi
