Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1952-1953
1952.11.12. együttes oktatási értekezlet
életünket irány it ják, amely ek tehát mindenkit kell, hogy érdekel jenek« Pedig azt sem lehet mondani,hogy az if juség túlságosan elmerül a szakmai irodalom tanulmány ozásé ban,ezért nem marad ide,je a politikai képzésre# Az apolitikusság - az én véleaéijyem szerint - kapcsolatban van azzal a régi,konzervatív felfogással »bogy a szakembernek, tu dósnak nem kell politizálni,azelőtt sem politizált# Ez az okoskodás azonban alapjában téves, mert a politikai tájékozódás .érdeklődés :világnézet «amelynek helyes kialakítására különösen a vezető értelmiségnek,de minden dolgozónak szüksége von# Ebből kapunk szakszeretetet»perspektívát munkánkhoz,ez mondja meg nekünk,hogy kinek és miért dolgozunk,mi a célja életünknek,munkánknak# Azt hiszem nem kell tovább bizony Itgctnom,hogy az ilyen tájékozottságra, tehát politikára, világnézetre való nevelés az egyetemek és főiskolák oktatásának egyik fontos feladata. Darvas mijj.elvtárs másik hibának a hallgatók kispolgári magatartásit hozta fel# íz gyakran nemcsak a polgári származású' fiatal óidra Alj., hanem a munkás és parasztazármazásuakra is. Szinte olyan látszata van ennek a je lens égnek, hogy a polgári származású tanulók "átnevelik** maguknak a munkás-paraszt if jakat.Mlben nyilvánul ez a kispolgári magatartás?! bőképpen abban,hogy hiányzik ifjúságunkban a munka, a szakma szeretete, nincs meg bennük a kötelességérzés .a felelősség, ffcm hivatásnak érzig szakmájukat,hanem azért járnak az egy et emre, hogy diplomat szerezzenek és ezen a réven jó álláshoz jussanak. Nem ma3 ez,mlnt közönséges burzsoa felfogás,burzsoa erkölcs. Hallgatóink zöme abban a tudatban él,hogy dolgozó népünk tartozik nekik kötelezettséggel azért,mert Ők az egyetemen tanulnak. Pedig éppen fordítva áll a dolog,mert népünk áldozatvállalása teszi lehetővé, hogy ők tanulnuuay alkat jobban bővítsék,mint atésok.Nyilv&nvaió,hogy ez hallgatóságunkra ró kötelezettségeket# Ez a kötelezettség - szerintem • azt jelenti,hogy ifjúságunk felelőséggel tartozik népünknek munkajéért éppen úgy,mint az üzemek bármely dolgozója# Ezért kell harcolnunk - az okfcntóknsk é3 az if juságnek egyaránt- a lemorzsolódás, a vizsgák elmaradása, a tanulmányi fegyelem és színvonal lazulása ellen# Erősítenünk kell a folyamatos tanulést,amely nemcsak könny!' ti a műnkét,de egyben maradandóbbá teszi az élet számára a tudást »amely egyik fontos fegyver a szocializmus építésében és a béke megvédésében. Vélemény m szerint népünk és gazdasági életünk színvonal át, emel kedését mi a magunk helyén úgy szolgáljuk eredményesebben,ha ragunkévá tesszük -oktatók és hallgatók egyformán - azt az elvet,amelyet én ez évi tanévmegnyitó beszédemben a legerősebben kidomborít ott am,hogy az elégséges eredmény nem tanulmányi eredmény,ezt nem fogadhatjuk el,mert az életnek nem elégséges de 100 ''.—os ujtipusu szakemberekre van szüksége. ügy vélem,hogy a soproni egyetemen emelte a hallgatók kötelessé) érzetét »felelősségét az a tény »hogy a vizsga elmaradásokat felülvizsgáltuk, errenézve minden egyes érdekelt hallgatóval beszélgettünk és a hozott bünte téseket nyiivano33fagra hoztuk. Darvas min.elvtárs következő hibaként említette azt,hogy sokszor ellenséges nézetek is fellelhetők az ifjúság körében.Ilyen a materializmust lebecsülő klerikal Izmus és vallás osság, vagy a honvédelmi kiképzésre vonatkozó suttogás.Nem egyszer találkozunk a cinizmussal is, amely az egyetemein ken megtartott politikai vagy agitációs előadások lebe csü lésé ben mutatkozik meg# Ezek az ellenséges hangok zavarják hallgatóink szakmai és politikai tanulását és fejlődését, ezért ellenük a leghatározottabban harcolnunk kell Mindezek alapján - a Mln.elvtárs megállapít ott a, hogy egyetemeinken ma a legfontosabb dolog az ifjúság politikai-erkölcsi nevelésének a színvonalát emelni .Ez az a következő lánc szem, amelynek megoldása nélkül a szocialista oktatást előbbrevinni nem lehet# Ez persze nem jelenti azt, hogy az oktató munka háttérbe szoruljon.hanem azt,hqgy a neveléssel támassz alá az oktatás színvonalának az emelését. Az oktatás és a nevelés munkája egymástól nan választható el, egyiknek segítenie kell a másikát. A nevelőmunka nemcsak a Marxista-leninista tanszék,párt és DIóZ szervezet fel adat a, am int ezt egyesek gondolják vagy mondják, hanem minden egyes oktató«professzor,tanársegéd feladata és kötelessége is.osakmai okta•9"
