Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1952-1953
1953.11.12. tanácsülés
Elsajátítja a hallgató a tudományos eredmények közlésének módját és ezzel is elősegíti a hallgatókban a kutatási műnké iránti készséget. A diákkör munkájának eredményessége attól függj hogy a tanszék hogyan tudja a munkát megszervezni. Függ továbbá attól is, mennyire tudja az érdeklődést felkelteni. Fontos, hogy ezek a témák mégpedig mind a kutatási, mind a referálási témák arányban legyenek a hallgatók képességeivel és tekintetbe vegyék a hallgatók lehetőségeit, Függ továbbá arról, hogy milyen segítséget tud nyújtani a tanszékvezető és az oktatószemélyzet a diákkörök munkájához, A gyakorlat azt mutatja, ha a témák a hallgatók képességeinek megfelelnek és a tanszék megfelelő segítséget nyújt, a diákkörök munkája élénk és eredményes. Fontos, hogy azok a hallgatók, akik feladatot választottak egy bizonyos témakörből, megkapják a módszertani utasítást, illetve, munkamódszerüket a tanszékvezetővel közösen dolgozzák ki, A diákkörök tagjai eredményeiről beszámolnak a diákkör ülésein, Ezt a beszámolót megelőzően a diákkör vezetője, illetve a tanszékvezető átnézi az anyagot, amely a beszámoló tárgyát fogja képezni. Az év vége előtt tudományos konferenciákat tartanak, a- melyeken ismertetik a legjobb diákköri hallgató munkáját.Az erre vonatkozó előterjesztést, illetve ennek a munkának a bemutatását a diákkörök tudományos irányitója, vezetője végzi. A kiváló hallgató ösztönző kitüntetésben és jutalmakban részesül. A legjobb munkát, amely a jók közül is a legjobb, megtárgyalják egy közös, összefoglaló konferencián. A legkiválóbb eredményeket elért hallgatókat aspiranturára, vagy tudományos intézetekbe beosztásra javasolják. A gyakorlat azt mutatja, hogy azok a hallgatók, akik jól dolgoztak a diákkörökben, azok jobban megállják a helyüket kint az életben is az üzemi munkában. Feltételezem, hogy az ismertetett leningrádi egyetem diákkörének szervezeti felépítése, munkája és a többi szovjet főiskolák diákköreinek felépítése é3 munkája között lényeges különbség nincs. # Haracsi igazgató» Megköszönöm Siskov elvtárs előadását, a- melyben ismertette a «szovjetunió tudományos diákköreinek szerveze- • tét és eredményeit. Ez az előadás hozzá fog segíteni, hogy a megkezdett utón tovább tudjunk haladni, jobban tudjuk irányítani a tudományos diákkörök munkáját. Kérem az ^lvtérsakat, szóljanak hozzá# A vitát ezzel megn itom. Kovács Illési Siskov elvtárs előadásában nem tért ki arra, hogy az egyes diákköröknek mi a szervezeti felépítése é3 milyen nagy a létszáma. Nekünk is vannak ilyenirányú tapasztalataink, mert vannak nagyobb és kisebb létszámú diákkörök, attól függően, miiven természetű a diákkör tárgya, hány hallgatót tud egyszerre foglalkoztatni. Kérjük ismertetni a legkisebb sejt felépítését, milyen időközökben és milyen formában tartják a gyűléseket. Siskov elvtárs: Általában 15-40 fő között váltakozik a létszám. A Tátogatottsag asszerint változik, milyen szerencsésen választják meg a napot. Ilyen esetben eléri a 100 %-ot is. Az üléseket 10-14 naponkint szokták tartani, egy-egy ilyen ülésen 2 e- lőadás, beszámoló kerül sorra. Mindegyik előadásra 20 percet szánnak. Fontos, hogy hozzászoktassuk a hallgatókat gondolataik szabatos közléséhez. Szervezésük pedig úgy történik, hogy a diákkör és a tanszék vezetője összehivja a gyűlést és az első gyűlés alkalmával megválasztják az elnököt és a titkárt, ők aztán felveszik a kapcsolatot a kari szervezettel. Fontos, hogy a diákkör ülésein a tanszék e^ész oktatószemélyzete résztvegyen. Ez a körülmény •- meli a diákkörök tekintélyét. Azonban nem elegendő, ha az oktató- személyzet csupán résztvesz a diákkörök ülésein, hanem kívánatos,
