D. Szakács Anita: Sopron város tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái III. 1570-1579 (Sopron, 2011)

Sopron város bírósági jegyzőkönyveinek regesztái

dalom támadna, kéri, engedélyezzék neki örökletes módon a megépítést a Sichartt tónál.

Végzés: Megfontolják, hogy az elkövetkezendőkben akamak-e és hol egy puskapormalmot építeni, avagy nem.

1579. február 4.

544. (IV. 274.) Harkáról (Harckha) megjelentek, és Isten nevében Jakab tanácsos úr közbenjárására kérték, hogy a gyerekeket ne részesítsék hátrányban apjuk, Ainer Orbán cselekedete miatt, aki minthogy a törvényt megszegte, elmenekült. Már csak abból a megfontolásból se tegyék ezt, mert a tulajdon birtokába nem Ainer, hanem az édesanyjuk velük közösen, kemény munkával jutott. Ezért kérik, hogy adják azt nekik.

Végzés: Isten könyörületességére tekintettel átadják a tulajdont a gyerekeknek.

1579. február 9.

545. (IV. 274-275.) Nemes (Nemesch) Imre és felesége, Praunstorffer (Praun- storfer) leánya, nevében, valamint sógora helyett Mayer (Mair) Mártontól, felesége mostohaapjától az apai örökrészt kérte, azaz a házat a külvárosban, a házat a belvárosban - amely állítólag közös tulajdon - valamint az asszony jegyajándékán kívül mindazon többi földtulajdont, ami Praunstorfferé volt. Kérte, mindezeket adják át nekik. A készpénz, az ingóságok és az értékcsökenés ügyében pedig egyezzenek ki velük.

Mayer (Mair) viszontválasza: Minthogy nem létezik végrendelet, a használat, és a készpénz, valamint az ehhez hasonlók tárgyában nem tartozik nekik semmivel sem. Ezen kívül most nincs szószólója, ezért nem tud nékik érdemben választ adni, de a következő tanácsülési napon szándékában áll a válaszadás. - Határidőt engedélyeztek számára.

546. (IV. 275.) György borbély megjelent és előadta: bizonyos idővel ezelőtt Posch Lénártné a fiát kiküldte hozzá, hogy gyógyítsa meg. A fiú sérülése jelentős volt, és sokáig késlekedett vele, ő azonban felajánlotta, hogy a lehetőségeihez mérten segít neki. Azt azonban nem ígérhette meg, hogy a fiú ujja ugyanolyan egyenes legyen, mint a sérülés előtt volt. A kúra elkezdését követően, midőn a sérülés gyorsan gyógyult, három nap elteltével a páciens már nem jött hozzá ki. Majd ezt követően néhány nap múlva az asszony beidéztette őt a bíróhoz, ahol is arra kötelezték, hogy egyezzen meg az asszonnyal és József mesterrel, aki a beteget utóbb kötözte. György borbély azonban ezt rá nézve sérelmesnek tartotta.

167