D. Szakács Anita: Sopron város tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái III. 1570-1579 (Sopron, 2011)

Sopron város bírósági jegyzőkönyveinek regesztái

Kálmán Péter válasza: az egy hold szántót a szülei ajándékozták neki. Minthogy a birtok összesen 3 hold volt, így Pápay Imre testvére hogyan juthatott a teljes 2 holdhoz?

Végzés: Mivel Weiß Tamásnak nem állt módjában az egész 2 hold móringo- lása, ezért Kálmán Péter a szántókat mint eddig, használja. Azonban azért, hogy ne történjen jogtalanság, a hegymesterek Kálmán Péter ajándékba kapott 1 holdját különítsék el, majd a fennmaradó szántókat két egyenlő részre osszák, melynek fél részét testvére révén Pápay Imre, másik felét Kálmán Péter vegye magához és tartsa meg.

139. (IV. 53-54.) Jauch (Jauckh) Orbán a néhai kópházi (Kholbmhof) Pöckhl János kovács örökösei helyett azért jelent meg, mert ő vette meg az egyik örökrészt, így kéri a leltár alapján a rét számára történő átengedését.

Jankó (Jannckho) a kérését visszautasítja, állítása szerint ő csak a saját részét kaszálta.

Végzés: a hegymesterek az asszonynak különítsenek el a kaszás rétet. A fennmaradó rész maradjon Jauchnak (Jauckho), amit pedig jogain túl kaszált Jankó (Jünckho), azt vegyék el tőle.

1576. szeptember 3.

140. (IV. 54-56.) Stainberger (Stainperger) megjelent, és a tanácsurakat kéri, minthogy az ügy oly régóta húzódik, erősítsék meg az adományt (donatio), hallgassák ki a tanúkat és hozzanak határozatot az ügyben. Mivel a tanúkat ki kell hallgatni, megkérdezték az egyiket, mit akar mondani, illetve tanúsítani. A következőket válaszolta: miért is ne lenne tanú, megmondja ő amit tud, hiszen nem kereshetne könnyebben egy egy tallért, mint ezen az úton-módon.

Artner viszontválasza: Mindaz, amit eddig felhoztak megalapozott volt. Azt, hogy Sailer (Sailler) sok ajándékot ígért a tanúknak, nem tudták bizonyítani, azonban a tisztelt tanács tudja, honnan is származik az ő nagy vagyona. Stainberger az egyik tanúnak egy felöltőt ajándékozott, amelyet Sailer látott rajta. Stainberger is beszélt a tanúk kihallgatása után Klampferrel (Khlampfer), aki a mai napig nem akar tanúskodni.

Stainberger válasza: arra, hogy beszélt-e Klampferrel, azt mondhatja, ebben az ügyben nem beszélt vele. A továbbiakban előadta: Artner hivatta a feleségét, hogy az menjen el hozzá. A szoba ajtaját bezárta és annak ellenére szóval tartotta, hogy ez jogában állt-e vagy sem. Ennek eldöntését a tisztelt tanácsra bízza, valamint ismételten kéri határozat meghozatalát is.

Artner viszontválasza: ő ámbár hivatta az asszonyt, azonban semmi tisztességtelen dolgot nem mondott neki, hanem arra figyelmeztette, az nem akarhatja a szegény rokonság kárát, és kérte, hogy vegye fontolóra e dolgot. Artner tilta65