Dávid Ferenc - Goda Károly - Thirring Gusztáv: Sopron belvárosának házai és háztulajdonosai 1488-1939 (Sopron, 2008)
Bevezetés
donosainak meghatározására, az 1379. évi ingatlanjegyzék ház-mértékének értelmezésére, valamint a Szent György utca belső oldalán és az Új utcában fekvő házak tulajdonosainak meghatározására magam tettem kísérletet.5 Sopron belvárosának házairól és háztulajdonosairól 1379-ből ismerjük az első összeírást5, az 1426-1468 közti évekből pedig 24 jegyzék maradt fenn. Az 1379. évi összeírás a két zsinagóga, a ferences templom és kolostor kivételével a belváros valamennyi ingatlanát tartalmazza, az 1426-1468 közti jegyzékekből azonban a zsidók házai hiányoznak. Az 1379. évivel ezért csak azokat a 16. századi összeírásokat vethetjük össze, amelyek a zsidók kiűzetése s házaik keresztény kézbe kerülése után keletkeztek. Az 1379. évi telkek száma 93 (amelyben a Szent György-templom akkor még polgár kezében lévő telke is benne foglaltatik, de amelyből hiányzik a két zsinagóga, a ferences templom és kolostor), a 16. század harmincas éveitől tisztázott telkek száma 105 (amelyből hiányzik a Szent György-templom, a ferences templom és kolostor telke, de benne foglaltatik a két zsinagógáé). A 12 háznyi/teleknyi növekmény egy része meghatározható. Két telekre vált szét a Kolostor u. 13./Új u. 16. és a Kolostor u. t./Új u. 4. sz. telek, s 1379 után jelölték ki a Fő tér 2., a mai Patikaház telkét. A további növekmény 9 telek, amely az 1379-ben leírtak megosztásával jöhetett létre. Három 1379-ben fölvett nagy telket tudunk azonosítani s nagyjából lokalizálni, amelyet 1379-1490 között osztottak fel: Az 1379. évi 81. telket, Peter güt gesell-ét, amely II haus nagyságú volt, s a Templom utca páratlan oldalán helyezkedett el; a 89. telket, thoman tärenhoffer- ét, amely ugyancsak II haus nagyságú volt s a Kolostor utcában feküdt; valamint a 91. telket, amely I haus V4 nagyságú volt s a Kolostor utca/Fő tér területén feküdt. Ezek helyén már a 16. században kisebb telkeken több ház állt. Nem sok változás történt tehát 1379 után, de ahhoz elegendő, hogy a 15. századi adójegyzékeknek a konkrét telkekkel-házakkal való azonosítását meghiúsítsa. Ezért fogtam a következő korszak összeírásainak tanulmányozásába. A források jó része adó- és katonai adóösszeírás, mellettük néhány bor- és gabonadézsma összeírás is rendelkezésre áll, amelyek azonban - tárgyukból következően - nem sorolják föl valamennyi ház tulajdonosát. A kezdetnek az 1523. évet azért választottam, mert ettől kezdve az összeírások nagyjából folyamatos sora maradt fönn, a záró évszámot az adókönyvek felfektetése, az 1734. év jelentette. így kapcsolódott össze a munka Thirring Gusztáv kutatásaival. Utóbb Goda Károly személyében találtam felkészült munkatársra, aki az 1488-1523. évi tulajdonosjegyzéket összeállította. A jegyzékek alkalmazásakor szólnom kell néhány sajátosságukról. Az adó- és a katonai adójegyzékekben a város minden adóköteles lakója szerepel, köztük olyanok is, akik házzal nem bírtak, csak laktak más tulajdonában.7 A háztu5 Dávid Ferenc: A soproni ó-zsinagóga. Sedlmayr János: A soproni ó-zsinagóga helyreállítása. (Magyar hitközségek monográfiái 8.) Budapest, 1978, A Magyar Izraeliták Országos Képviseletének kiadása, 24-31. Mollay Károly bírálata topográfiai kérdésekről: SSz. 1980, 32. 6 SoprOkl. I/i. 183-189. Irodalma: Házi Jenő: Az 1379. évi soproni telekkönyv. SSz. 1958, 105-118. Mindezek alapos kritikája: Mollay Károly SSz. 1959,121-136, további elemzése 5. jegyzetben im. ih. és Mollay uott ih. 7 A háztulajdonosokon és az adóköteles lakókon kívül mások is laktak egy-egy házban: családtagok, szolgálók, napszámosok. A 16-18. században szórványosan összeírták őket, valamennyiüket azonban csak az 1777-ben, illetve 1782-ben végrehajtott első népszámlás során. 9
