Dominkovitsné Szakács Anita (szerk.): A Petz János Gottliebnak tulajdonított XVII. századi soproni krónika - C sorozat 6. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2008)

A német nyelvű krónika magyar fordítása

61. (123-127. p.) 1643-ban Pál megtérésének napján (jan. 25.) övető nyolc napon keresz­tül nagyon esett az eső és erősen villámlott. Az ausztriai Badenben becsapott a villám a templom oltárába, Isten mentsen meg minket az ilyentől. Ebben az évben elbontották a vá­góhidat a Hátsó kapu előtt és kint az úsztatónál Mörrath György háza mögött építették fel a falnál. Ebben az évben Okegyelme Nádasdy Ferenc gróf862 is áttért vallásában és néhány evangélikus prédikátort eltávolított az uradalmából. Bor és gabona tekintetében közepes volt az év, majdnem ugyanolyan, mint a tavalyi. Ezen év április 22-én nagyon hideg szél fújt, majd elkezdett havazni, a havazás egész napon át tartott és meglehetősen sok havat hozott, hogy az állatokat mind bent kellett tartani. Éjszaka olyan erős fagy volt, hogy a megrakott szekereket a jégpáncél elbírta, a hideg a termésben és a kertekben nagy kárt okozott. Ezt követően május 12-én meleg napsütés köszöntött be. A hó elolvadt, amitől a vizek nagyon megáradtak, s nagy kárt okoztak. Május 14-én este 9 és 10 óra között borzasztó idő kere­kedett, mennydörgéssel és villámlással, hogy azt lehetett gondolni, elérkezett a végítélet napja. A rossz idő Girmben863 is lecsapott és egy istálló leégett, itt a városban pedig nagy félelem uralkodott az emberek között. Május 15-én egész nap havazott és nagyon hideg volt, azonban sem a szőlőben, sem a ga­bonában nem esett kár. A hideg előtt a szőlőhegyekben sok bogár volt, hogy az egész vá­rosban kihirdették, hogy mindenki szedje össze a szőlőjében a bogarakat. Amikor azonban az emberek kimentek, hogy azokat összegyűjtsék, nem találtak egyet sem, a hideg miatt mind eltűntek, azt azonban senki sem tudta, hogy hova tűntek ilyen hirtelen. Május 19-én nagy dér volt, ami a Boden dűlőben nagy kárt okozott. Ezt követően május 20-án szép idő volt, estére olyan meleg lett, hogy a napsütés a megelőző hideggel szemben egyszersmind furcsának tűnt. Május 22-én egy borzalmas zivatar tombolt, ami a szőlőhegyeket jól meg­tépázta és kimosta, jelentős kárt okozva. Július 11-én az egyház képviselői, s a tisztelt tanács és közösség jónak látták, hogy az embereket megbánásra figyelmeztessék, mert a borzal­mas háborús veszély minél tovább tartott, annál jobban közeledett. Felhívták az emberek figyelmét, hogy se hétköznap, se szombaton ne dolgozzanak a szőlőkben és a szántókon se egymagukban, se állataikkal, s ha 12-kor meghúzzák a nagy harangot, mindenki térjen haza, akár gyalogosan, vagy szekérrel van is, és vegyen részt a közös imádságon. 12 órakor bezárták a külső és a belső kapukat is, s a polgárság köréből senkit sem engedtek be, csak az utazókat engedték át. Október 29-én a megelőző esős időt követően hirtelen hideg tört be, erősen fagyott, hogy a jégpáncél elbírta a szekerek súlyát. A szőlőkben a tőkéket a hideg lecsupaszította, pedig még sok szüretelnivaló lett volna. Október 30-án éjjel elkezdett ha­vazni, jelentős hó esett, a szőlőszemek keményre fagytak, és azokat a szőlőtőkék alól kellett előkeresni. Nappal a nap szép melegen sütött, éjszaka azonban ismét erősen fagyott. Ebben az évben kevés bor lett. Október 31-én este ismét elkezdett havazni és sok hó esett. Nov­ember 2-án ezt követően esett és ismét olvadt, hogy az emberek csak nagy nehezen tudták a szüreti termést beszállítani. November 4-én olyan hideg volt és annyira fagyott, hogy a szüretelők nem tudtak kint tartózkodni a szőlőhegyen, hanem haza kellett menniük. 862 Nádasdy III. Ferenc (1623-1671) főnemes, országbíró, aWesselényi-féle összeesküvés egyik résztvevője. 863 Girm, ma Deutschkreutz község része, A. 145

Next

/
Oldalképek
Tartalom