Dominkovitsné Szakács Anita (szerk.): A Petz János Gottliebnak tulajdonított XVII. századi soproni krónika - C sorozat 6. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2008)

A német nyelvű krónika magyar fordítása

azonban nem értek el semmit sem, csak feldúlták az országot és nagy pusztítást végeztek, a népet pedig pestis tette tönkre, s ölte nyomorúságosán. Ebben az évben a város is katonákat tartott, akiket a polgárság fizetett.

45. (86-89. p.) 1627. Ebben az évben a fertőrákosiak a Grein erdőben vágtak fát. Amikor a felsőbbség kiküldte a polgárságot, hogy szállítsák el a fát, Rákos mezőváros egész közössége kijött az erdőbe, sok polgárnak elvették a barmát és kihajtották az erdőből. A várost akkoriban Artner Farkas úr vezette mint polgármester, illetve Stainer Jakab742 úr mint városbíró. Mindez február 3-án történt. Ebben az évben szőlőből és gabonából kevés termett. Bertalan napja (aug. 24.) előtt elkezdett esni, szinte éjjel-nappal esett. Ősszel a szüret idején minden nap zivataros időjárás volt, a bőséges eső miatt sok szántót megműveletlenül kellett hagyni. Idén ősszel két nagy áradás volt, a helybeli malmok jelentős része tönkrement, a magas vízállás oly nagy károkat okozott, hogy hosszú ideig nem lehetett őrölni. Azt követően azonban szenteste és az azt megelőző napon a jó napocska olyan melegen sütött, hogy a szomszédok az utcán ültek és ittak egymással. Olyan meleg szél volt, hogy szálltak a pókhálók. Ezt deres év követte, s a zivatar is nagy károkat okozott a Hausberg dűlőben és Meggyesen, kevés gabona és bor termett. Lackner Kristóf úrról megemlékezve nem mulaszthatom el megemlíteni, hogy polgármestersége alatt mi minden jót tett és cselekedett. Elsőként mindkét városi árkot kitisztíitatta, másodjára a Hátsó kapunál a bástyát megépíttette, a Kalten Eck-nél új órát állíttatott, negyedszerre a Clausner dűlőben743 a mészárszék szőlője mellett egy új szőlőt telepíttetett, ötödjére a külváros köré felhúzatta a külső várfalat, hatodjára a városházát szépen felújíttatta és rendbe rakatta, hetedjére a templomokat és iskolákat a város szabadalmaival együtt gyarapította. Mindent összevetve olyan elme és minden cselekedete dicsérendő, hogy kormányzását, s amit a városért tesz, nem fogják elfelejteni soha.

46. (89-90.) 1628. február 21-én a Mély negyed Rózsa utcai744 kútját a mészáros háza előtt Jakab tóásó mesterrel és 9 segédjével kitisztíttatták. 4 napon keresztül éjjel-nappal dolgoztak, amíg a kút fenekére nem értek. A kút mélysége 20 öl, a munkálatoknál felhasznált láncok és vödrök költségét a negyed polgárainak kellett fizetnie. Egész télen át inkább nedves mint száraz idő volt, különösen pedig tavasszal. Amit ősszel nem vetettek el, azt az esős idő miatt tavasszal sem lehetett elvetni, így ugyancsak késői év volt az ez évi, csak György napkor (ápr. 24.) lehetett a szőlőbe kimenni. Szinte egész nyáron át minden második vagy harmadik nap esett az eső, ami a munkálatokban nagy fennakadást okozott. Lőrinc napja (aug. 10.) körül sem lehetett igazán puha szőlőszemet találni. Ezen az őszön a feles bort 10 magyarért mérték.

742 Stainer Jakab [10.447] 1609-től belső tanácsos, 1615-1618, 1625-1629 között, valamint 1632-ben városbíró, majd 1633-1634. és 1644-1645 között polgármester volt.

743 Soproni dűlőnév. Az eredetiben a dűlőt Claßner-nek írta a krónika írója.

744 Rózsa utca/Rosengasse.

133