Lackner Kristófnak, mindkét jog doktorának rövid önéletrajza; C sorozat 5. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2008)

Tárgyi jegyzetek

122 LACKNER 1617

3 (L az irodalomjegyzékben). A leírás már 1613-ban elkészült (1. a XXXI. fejezetet). Lackner azért készítette el a freskóhoz fűzött magyarázatot, mert azt a soproniak részéről sok „félreértelmezés", kritika érte. „Kinevették és gúnyolták az alattvaló ragaszkodását a császári felséghez", vagyis Lackner túlbuzgóságát. Uo. 36. Emellett magát a festményt is elmarasztalták egyesek, így az álnevű „Titus szerint a sas dühödt képpel, zsarnoki hiúz-szemekkel van megfestve" („Tito, Aquila torvo vultu, oculis tyrannicis íynceisque picta videbatur.") Uo. 37. A leírás - legalábbis címe szerint - levél formában íródott, címzettje a Soproni Tudós Nemesek Társasága (uo. 27.). Pontos dátum a szöveg végén: 1616. nov. 18. (uo. 82.). Fontos azonban, hogy itt nem a „dátum" („kelt"), hanem az „actum" („előadatott") szó szerepel, ami mintha valamilyen szóbeli előadást sejtetne a Tudós Társaság előtt. Erre egyébként Lackner a leírásban utal is (uo. 3839.). Még 1. KOVÁCS 1971. 460. A szöveget Lackner 1617-ben jelentette meg, egy Napragi Demeternek szóló ajánlással (uo. 1-9), amely 1617. szeptember 5-én kelt (uo. 9,), illetve Napragi címerének emblematikus magyarázatával (uo. 10-26.). A nyomtatványban megtalálható az ominózus emblematikus sas metszete is. A könyvre még 1. RMK 11. 373, RMNY 11. 1136, GRÜLL 1996. 5-6, KOVÁCS 1988. 26-31, KNAPP 2003.93, KOVÁCS 2004.112-114. 123 Az 1608. őszén összehívott országgyűlésről van szó, amelynek során Mátyás főherceget november 19-én megkoronázták. Lackner jelentését az országgyűlésről a tanácsülési jegyzőkönyvben 1. SOPRONMON. II. 263-264. Megjegyzendő, hogy Lackner az 1608. januárjában összehívott országgyűlésre is elutazott, bár Sopron város követei ekkor — eddigi ismereteink szerint — Kramer Mátyás és Szentbertalany Menyhért voltak. L. PAYR 1917. 223. Lackner diétái jelenlétét igazolja viszont a magyar, valamint alsó- és felső-ausztriai rendek 1608. február l-jén írásba foglalt konföderációja, ahol Lackner aláíróként szerepel. A dokumentum kiadását 1, HAMMER-PURGSTALL 1847-1851. n. Urkunden-Sammlung nr. 207. 7678, (Köszönjük Pálffy Gézának, hogy az iratra felhívta a figyelmünket.) Furcsa, hogy egy ilyen nagyjelentőségű eseményről Lackner nem tudósít a Vitában; ámbár magyarázatként szóba jöhet, hogy a királyhű polgármester „kényesnek" érezte ezt a témát, hiszen mégiscsak a koronás uralkodó, Rudolf elleni szövetkezésről volt szó. Az eseményre összefoglalólag 1. ÁGOSTON-OBORNI 2000. 27-28. 124 LACKNER 1615. (1. az irodalomjegyzékben). E műnek három „keletkezési időpontja" is van. Maga Lackner a mű vége felé azt írja, hogy 1611. augusztus 2-án fejezte be a munkát (uo. 187.). A címben az 1613-as dátum szerepel - ekkor készíthette a címoldal díszes metszetét —; de maga a kinyomtatás, amint az a kolofonból kiderül, 1615-ben történt, és a Thurzó György nádornak írt ajánlás is 1615. máj. i-én kelt Sopronban (uo. 15.). Ehhez hozzátehetjük, hogy saját elmondása szerint csak 1616-ban jutott hozzá műve kinyomtatott példányaihoz (1. Vita xxxvi.). Lacknernál a korona voltaképpen csak ürügy volt arra, hogy hogy egy emblémákkal és jelmondatokkal kifejezett királytükröt készítsen. Ezért