Lackner Kristófnak, mindkét jog doktorának rövid önéletrajza; C sorozat 5. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2008)
Tárgyi jegyzetek
leírásának és a koronára képzelt emblémáknak nincs sok köze a valódi Szent Koronához. A könyv végén üdvözlő versek vannak Kilger Dávidtól, a pozsonyi evangélikus iskola rektorától (LACKNER 1615. 203.), Hausmänner Kristóf soproni rektortól (uo. 204.), a lauingeni Christophorus Cellariustól (205-206.), illetve Johannes Klockoviustól (206-207.). A műre még 1. RMK m. 1156, KNAPP 2003. 92-93, KOVÁCS 2004.101-107. 125 A kinyomtatott mű címe nem Florilegium Aegyptiacum, hanem Florilegus Aegyptiacus... (1. LACKNER 1617 1 ). A Florilegium Aegyptiacum alak szerepel a Fridelius-féle beszédgyűjteményben, azaz Dobner Ábrahám Egyed előadásában is, tehát nyilván az eredeti kéziratban is ez állt. L. DOBNER 1714. 102. Még 1. a bevezető tanulmányt. A tévesztés véleményünk szerint nem meglepő: Lackner nyilván emlékezetből írt, így egy ilyen hiba - vagy egyszerűen csak a korra jellemző variációs kedv — könnyen előfordulhatott. Sőt, nagy valószínűséggel e listát még 1613-ban írta, amikor a mű még nem jelent meg nyomtatásban (1. a bevezető tanulmányt), így lehet, hogy eredetileg valóban Florilegium Aegyptiacum volt a címe, amelyet később megváltoztatott. Maga a mű egy emblémaszótár. Ábécésorrendben következnek benne az egyes kifejezések (nagyrészt elvont fogalmak, mint igazság, barátság stb.), mellettük pedig, hogy milyen emblémákkal fejezik ki őket. így pl. „a szerelem almával, hurokkal" („Amor per malum, per laqueum"). LACKNER 1617* B 1. Az Esterházy Miklósnak írt ajánlás 1617. augusztus 20-án kelt; üdvözlő verset írt Hausmänner Kristóf soproni rektor (uo. A 5), illetve Kiss Bertalan nagycenki lelkipásztor (uo.). A műre még 1. RMK 11. 374, RMNY u. 1135, KOVÁCS 1988. 23-26, GRÜLL 1996. 6, KNAPP 2003. 62-63, KOVÁCS 2004. 97-98. 126 A mű (címe magyarra fordítva: „Utóirat") nem jelent meg nyomtatásban, kézirata nem ismert. Nem tudni, hogy ki ellen és miért kellett volna megvédenie Lacknernek nemesi címerét, amelyet, mint fentebb szó volt róla, 1600-ban kért, és nyert el még Rudolftól. L. a xvii. fejezetet, ill. a 86. jegyzetet. A Lackner által saját kezűleg rajzolt címert 1. kötetünk hátsó borítóján. A műre még 1. KOVÁCS 2004.165. (a mű címét így adja meg: Postscripti). 127 A Lackner által 1604-ben létrehozott egyesületre 1. KOVÁCS 1971, GRÜLL 1993 1 , KOVÁCS 2004. 61-87. 128 A mű kéziratban maradt, teljes címét 1. LACKNER 1610. (1. az irodalomjegyzéket). A beszédre 1. KOVÁCS 1971. 460. A szónoklatnak - az eddigi kutatás által nem hangsúlyozott - fő mondanivalója az, hogy a tagok vegyék komolyan a társaságot, mert nem elég egy évben csak egy nap összegyűlni; így ugyanis nem fog senki végrendeletében adományokat hagyni a társaságra. L. LACKNER 1610. ff. 46v-47r. Sőt, Lackner dühösen ki is fakad: teljes a rendetlenség, nincs semmi módszer, semmilyen adomány (?), semmilyen rendbetétel, a betegeket nem látogatják (nyilván végrendeleti adományok szerzése miatt kellett volna), a szövetség szabályait nem tartják be: „Quippe omnia sunt inordinata, nulla methodus, nulla inscriptio,
