Lackner Kristófnak, mindkét jog doktorának rövid önéletrajza; C sorozat 5. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2008)

Tárgyi jegyzetek

civitatem introducant, neque ad extraneos ulla ratione excurrant"). Mátyás főherceg rendeletének másolatát a tanácsülési jegyzőkönyvben 1. SOPRONMON. II. 171., az ügy részleteit 1. uo. 169-171. Még 1. PAYR 1917.183-184. Erős a gyanúnk, hogy Faut Márk is erről az eseményről ír krónikájában - pontosan egyezik a követségben részt vevők neve stb. —, de hibásan az 1603. évnél. L. FAUT-KLEIN 1995« 132—133. Ha feltevésünk helyes, akkor a bécsi „kanossza-járás" oka — amint arról Faut beszámol - inkább a püspök és a polgárság közötti birtokviszály volt, míg a nyéki és keresztúri istentiszteletekre való kijárás csak ürügy volt a főpap számára, hogy a soproniakat megleckéztesse. 89 Bírói hivatalviselésére még 1. a bevezető tanulmányban a 64. jegyzetet. 90 Faut Márk krónikája szerint nem erőszakkal hajtották oda a vármegyeieket, hanem „a megye nemesei mintegy 1200 parasztot erősen felbiztattak, hogy vonuljon Sopron ellen". FAUT-KLEIN 1995.136. 91 A város melletti Szent Lénárd-dombnál (Sant Leonharts perg, ma Kurucdomb) június 6-án lezajlott ütközetben Payr György és Payr Mihály krónikája szerint ezerötszáz felkelő és török esett el, Faut Márk és Klein Menyhért krónikája szerint „csaknem mind az 1200 magyart" levágták (még 1. az előző jegyzetet). PAYRKRÓN. 1942. 7, FAUT-KLEIN 1995. 136. Más kútfő szerint 300-an estek el a támadókból. NAGY 1961. 287. Az ütközetre és előzményeire még 1. PAYR 1914. 14-15 (június 5-ére teszi a csata napját); NAGY 1961. 286-287; DOMINKOVITS 2006

2 65-66. 92 Lackner, mint korábban írta, egykor hivatásos katona, pontosabban császári vértes volt (1. in. fej.). „Harciassága" ezzel magyarázható. A karóra tűzött fej török szokás volt. A város védelme úgy történt, hogy negyedekbe (Quartier) osztották be a polgárokat, a „kvártélymesterek" (Quartiermeister) alá. Egy 1569-ből fennmaradt, a város védelmi rendszerét bemutató iratból kiderül, hogy Lacknert valószínűleg a második negyedbe osztották be, amely a Hátsókaputól a Kalteneckig, vagyis a belváros délnyugati sarkáig (ma Széchenyi tér—Liszt Ferenc u.-Petőfi tér közötti terület) terjedt ki; esetleg a harmadik negyedbe, amely a Kaltenecktöl az „őrházig" (Wachtstuben) tartott. L. S0PRON1569 2. Sopron város védelmi rendszerére és a fertályokra még 1. MOLLAY 1983. 93 Ezt a június 10-én történt támadást - már amennyiben ténylegesen megtámadták a felkelők a várost - más korabeli források nem említik, bár Lackner is elég homályosan fogalmaz. Csak itt fordul elő Balf és Kópháza e napon történt elpusztítása is, igaz, röviden Haynóczi Dániel is utal Kópháza feldúlására 1739ben írt művében, amikor 1605. év eseményeiről beszél („...ad Kohlmhoff male feriatum..."). L. HAYNÓCZI 1739. p. 395. 94 A külváros jún. 11-én történt felgyújtásáról részletesebben szól Payr-krónika és Faut Márk krónikája. L. PAYRKRÓN. 1942. 7-8, FAUT-KLEIN 1995. 137. Még 1. PAYR 1914.14, DOMINKOVITS 2006

2 66. 95 Bástya alatt itt bizonyára a Kaltenecken lévő védművet kell érteni.