Lackner Kristófnak, mindkét jog doktorának rövid önéletrajza; C sorozat 5. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2008)
Előre megírt emlékezet: Lackner Kristóf különös önéletrajza
vissza oda." 101 Esterházy igen frappánsan utalt ezzel saját korábbi alacsony állapotára, s a követségben való személyes sikerére. Talán helyes a következtetés: ha a későbbi nádor ilyesmit elmondott Lacknernek, valódi barátság volt közöttük. Jó viszonyuk ezután is megmaradt: Lackner többször vendégeskedik nála, s egy ilyen alkalommal mértékletességi egyesület terve ötlik fel bennük, amelynek tervezetét Lackner el is készíti. 102 Végül megemlítendő még a követek közül Sándor János alnádor, Thurzó György nádor bizalmasa - később Bethlen híve - is. Lackner vele is jó viszonyba kerülhetett, mert később leveleztek. 103 Lackner tehát nagyon sokat köszönhetett a linzi követségnek. Habár személyében egy tekintélyes szabad királyi város vezetője volt, mégis óriási lehetőséget jelentett ez számára, hiszen az út során megismerkedhetett a magyar politikai elit egy részével (ezért is sorolta fel a követség tagjait akkurátusan a Vitában). Az így szerzett ismeretségeket később ápolta és bőven kamatoztatta is. Megnyilvánul ez könyveinek mecenatúrájában, avagy a könyvek pártfogóinak kiválasztásában, de sokkal konkrétabb ügyekben is, mint például az 1618. évi koronázáson Révay által neki juttatott szerepkörben, vagy a Napragival és Esterházyval ápolt baráti viszonyban. Az is bizonyos, hogy Bethlen magyarországi uralma és Sopron Bethlen-pártisága idején (16191621) igen jól jöttek ezek a kapcsolatok — konkrétan az Esterházyval és Sándorral való barátság - a két tűz közé került Lacknernek, és rajta keresztül a városnak is. Az 1614. év legfontosabb eseménye tehát a polgármester számára a linzi út, s ennek nagy teret is szentel a szövegben. Beszámol azonban a városi eseményekről is. Eszerint kitisztíttatta az árkokat, újra telepítette a Königs Weingart nevű szőlőt azonosítása egyelőre bizonytalan -, illetve említi, hogy ebben az évben gazdag volt a bortermés (XXXII.). Még a linzi út leírása előtt jegyzi meg, hogy június 4-én számba vette a polgárságot (uo.). Az 1615-től 1617-ig tartó időszak békésen telt Sopron számára. Országos események, országgyűlések, háborúk nem voltak, így Lackner is a városi eseményekre és saját eredményeire koncentrált a Vitában. Az 1615. évet azzal kezdi, hogy megemlíti az általa írt Cura regia avagy Consultatio regia „premierjét", amelyet április 2021-én adott elő a városi ifjúság (XXXIIL). Talán nem túlzás azt állítani, hogy az időpont egyfajta „kampányrendezvény'-színezetet adhatott az előadásnak, hiszen három nappal később, Szent György napján volt a polgármester-választás, amelyet ismét Lackner nyert el 58 szavazattal (38 szavazattal kevesebbel, mint egy évvel korábban). Az év további részében Lackner saját cselekedeteit sorolja, amelyek nagy része már ismert más forrásból. így a legfontosabb eseményről, a városháza felújításáról és feliratokkal való ékesítéséről (XXXIIL) beszámolnak egyrészt a városi krónikák, 101 „In baculo meo, ut Iacob transivi, id est migravi e Patria, & cum duabus Turmis in Pátriám regressus sum." Uo. A3r. A szöveg a következő bibliai vers átfogalmazása: i. Móz. 32.10. Fordítás Károlyi Gáspár alapján. Esterházynak a linzi követségben betöltött szerepére 1. PÉTER 1985. 7—11. 102 NÉMETH 1940. 103 Lackner Sándornak írt levelét, ill. annak fogalmazványát 1. SEL 45.V1.3. p. 265.
